Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-292. Törvényjavaslat egyes pénzügyi természetű rendelkezésekről

292. szám. 121 A városok és községek a területükön fogyasztott sör és égetett szeszes italok és folyadékok után a pénzügyminiszter által megállapított módon és tótelek szerint városi (községi), sőt illetve szeszfogyasztási adópótlékot szedhetnek. A városok (községek) az előbb említett adókon, illetve adópótlókokon kívül az állami fogyasztási adókkal megrótt cikkek fogyasztása vagy bevitele után (ezidőszerint ily cikkek a cukor, a szesz, a sör, az ásványolaj, a gyufa, a szivarkahüvely, a szivarkapapir) háztartásuk szükségleteinek fedezésére semminemű fogyasztási adót vagy beviteli díjat, bármely néven vagy címen nem szedhetnek. Ez a tilalom nem vonatkozik az úgynevezett kövezetvámra, híd- ós révvámra (Budapesten városi vám) amelyek a fent említett cikkek beszállítása alkalmával is szedhetők, azonban csakis a többi árúcikkek beszállítása alkalmával szedett tót elekkel arányos mérvben. Mindazon mulasztás vagy cselekmény, amely a városok ós községek által a fentiek értelmében szedhető fogyasztási adókat, illetve adópótlókokat megrövidíti, vagy a megrövidítés veszélyének teszi ki, jövedéki kihágást képez és a megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó, illetve adópőtlék négyszeres összegétől annak nyolcszoros összegóig terjedhető pénzbüntetéssel büntethető. Minden egyéb a jelen §-ba vagy az annak alapján kiadott rendeletekbe ütköző cselekmény vagy mulasztás, mint szabályellenesség 100.000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A büntető eljárás tekintetében az 1909. évi XI. t.-c. idevonatkozó határozmányai irányadók. 4. §. A vármegyék, valamint a községek (városok) háztartásuk szükségleteinek fedezése céljából az 1923. évre, az érvényben lévő törvényes rendelkezések alapján pótadókat vethetnek ki azzal az eltéréssel, hogy a kivetendő pótadók alapjául ugyanazokat az összegeket kötelesek alapul venni, amely összegek után a pótadókat az 1922. évre kivetették. 5. §. Hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet eddigi hivatásának fokozottabb mórtékben megfelelhessen és hogy a kisebb mezőgazdaságok hitelszükségleteinek kielégítésén felül általában a mezőgazdasági hitelszükségletek kielégítésében tevékenyebben közreműködhessek ós e célból nagyobb körzetekre terjedő hatáskörrel bíró, úgynevezett körzeti szövetkezeteket is létesíthessen, felhatalmaztatik a pénzügyminiszter arra, hogy az 1898: XXIII. t.-c. 78. §-a alapján befizetett 1 millió korona és az 1920: XXX. t,-c. 33. §-a alapján, befizetett 25 millió korona összegű alapítványi üzletrészen felül az Országos Központi Hitelszövetkezet alaptőkéjéhez további 974 millió korona összegű alapítványi üzletrésszel hozzájáruljon. A körzeti hitelszövetkezetek alapszabályai az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó egyéb szövetkezetek alapszabályaitól eltérők is lehetnek, ily eltérés, ha a pénzügyminipzter ahhoz előzetesen hozzájárult, nem lehet akadálya a cég vagy az alapszabálymódosítás bejegyzésének. Az Országos Központi Hitelszövetkezet alapítványi ós rendes tagsági Az 1922. évi itinlus hó í6-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. VII. kötet. 16