Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.
Irományszámok - 1922-292. Törvényjavaslat egyes pénzügyi természetű rendelkezésekről
122 292. szám; üzletrészei, valamint a kötelékébe tartozó szövetkezetek üzletrészei után fizetendő osztalék mórtéke nem esik törvényes korlátozás alá, az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó szövetkezetek azonban csak az Országos Központi Hitelszövetkezet által engedélyezett mértékű osztalékot fizethetnek. Az 1898: XXIII. t.-c. 61. és 64. §-ának, valamint az 1920: XXX. t.-c. 9. §-ának ezekkel ellenkező rendelkezései hatályukat vesztik. 6. §. Pelhatalraaztatik a pénzügyminiszter, hogy a »Hangya« termelőértékesítő ós fogyasztási szövetkezet, a Magyar Gazdaszövetség szövetkezeti központja cég alaptőkéjéhez az eddigi 400 millió korona névértékű alapítványi üzletrészen felül akár az eddigi üzletrészek névértékének felemelésével, akár további alapítványi üzletrósz átvételével hozzájárulhasson. A pénzügyminiszter azon időtartamra, míg a »Hangya« Szövetkezet a m. kir. kincstár által jegyzett alapítványi üzletrészeket vissza nem fizeti ós a »Hangya« szövetkezet bármely tartozásáért a m. kir. kincstár készfizetői kezessége fennáll, ezen szövetkezeti központ igazgatóságába egy tagot delegál, aki az igazgatósági és a végrehajtó bizottsági üléseken részt vesz ós a netán törvénybe, vagy alapszabályokba, avagy a pénzügyminiszter által fenti üzlet részjegyzés és kezesség vállalás alkalmával előírt kikötésekbe ütköző határozatok ellen óvást emel. Az alapszabályok módosítására irányuló igazgatósági határozat is csak a miniszteri kiküldött hozzájárulásával hozható. A miniszteri kiküldött által emelt óvás az illető határozat végrehajtását a pénzügyminiszternek 30 napon belül hozandó határozatáig felfüggeszti. A »Hangya« szövetkezeti központ saját tagjaitól, valamint a tagjai sorába tartozó szövetkezetek tagjaitól árúelőlegek címén pénzt gyümölcsöztetésre elfogadhat. Az árúelőlégekre s az azok kamatoztatására vonatkozó feltételeket, a pénzügyminiszter állapítja meg. A jelenlegi kivételes gazdasági viszonyokra való tekintettel azok a szövetkezetek, melyek alapszabályaik értelmében üzletrészeik után 5, illetve 6%-nál nagyobb osztalékot nem fizethetnek, jogosultak alapszabályaik módosítása nélkül a jelen törvény kihirdetése után záródó üzleti évek nyereségéből közgyűlési határozattal 5, illetve 6%-nál nagyobb osztalék fizetését elhatározni. Ha az osztalék az eddigi 5, illetve 6%-os osztalék kétszeresét meg nem haladja, vagy ha meg is haladja, de az ezenfelüli osztalékrészt a közgyűlés kizárólag a szövetkezet saját üzletrésztőkójének felemelése céljából 5 évig fel nem mondható, ingyen üzletrészek céljaira szolgáló befizetésekre fordítja, a szövetkezettel szemben továbbra is alkalmazandók azok a törvényes rendelkezések, amelyek az alapszabályok szerint 5, illetve 6%-nál nagyobb osztalékot nem fizető szövetkezetekre érvényben vannak. A jelen szakasz negyedik és ötödik bekezdésében foglalt rendelkezések 1925. évi december hó 31-ével hatályukat vesztik, ha azonban a gazdasági viszonyok ezen. rendelkezések további fentartását indokolttá teszik, felhatalmaztatok a pénzügyminiszter, hogy azokat az Országos Pénzügyi Tanács véleményének meghallgatása után rendeleti úton a szükséghez képest évenként további egy-egy évre érvényben tarthassa.
