Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.
Irományszámok - 1922-292. Törvényjavaslat egyes pénzügyi természetű rendelkezésekről
120 . 292. szám. Az adózónak a helyesbítés iránt benyújtott kérvénye a második bekezdésben megszabott fizetési kötelezettséget nem érinti. Kivételes méltánylást érdemlő esetekben azonban a pénzügyminiszter megengedheti, hogy az adózó az 1921. évre kivetett adók ötszörösénél vagy huszonötszörösénél kisebb összeget fizessen be. Utasíttatik a pénzügyminiszter, hogy az 1924. évtől kezdve járó jőve delem- és vagyonadó kivetésére nézve az 1923. évi október hó végéig törvényjavaslatot terjesszen elo. 2- i. Aki a terhére előírt köztartozásokat a befizetésre nézve törvényes rendelkezésekkel megállapított határidő leteltéig önként be nem fizette, a késedelem minden megkezdett hónapjára adópótlók címén a hátralékos összeg 10°/o-át köteles megfizetni. A pénzügyminiszternek joga van az előző bekezdésben említett adópótlók kulcsát a mindenkori viszonyokhoz képest időről-időre rendelettel felemelni vagy leszállítani. Az adópótlék méltányosságból való leszállításának vágy elengedésének helye nincs. Arra az időre, amelyre az első bekezdés értelmében adó pótlékot kell fizetni, a hátralékos köztartozás után késedelmi kamat nem jár. Azok után a hátralékok után, amelyek a jelen törvény életbelépte előtt váltak esedékessé, a jelen törvény iéletbeléptét követő hónap ekő napjáig késedelmi kamat, a további időre pedig az első bekezdé ben megszabott adó pótlék fizetendő. E törvény hatálya alatt szünetel mindazoknak a törvényes rendelkezéseknek érvényessége, amelyek a késedelmes, fizetés esetére pótlékot vagy bírságot állapítanak meg. Azokra a bélyegjegyekkei lerovandó köztartozásokra azonban, amelyeknél a lerovás elmulasztása esetén a tartozás bizonyos hányadát vagy többszörösét kell bírság vagy felemelt illeték címén fizetni, ez a rendelkezés nem alkalmazható és ezeknél a 10 Ü /Ö-OS pótlékot úgy az egyszeres illeték, mint a bírság, illetve felemelt illeték után meg kell fizetni akkor, ha azokat a fél a fizetési meghagyás kézbesítésétői számított 30 nap alatt meg nem fizeti. A búza értékben előírt köztartozásokra ennek á szakasznak a rendelkezései nem terjednek ki. 3. §• Az állami borital- és hűsfogyasztási adók megszűnnek, és a borfogyasztás után —- ideértve a pezsgőt és a gyümölcsbort is — valamint a húsfogyasztás után a városok (községek) önálló alapon adót vethetnek ki. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a fogyasztási adók kirovásának és kezelésének módját, valamint az alkalmazható legnagyobb adótételt rendelettel szabályozhassa. , . A borital- és húsfogyasztási adókra nézve eddig fentálló törvényes rendelkezések, valamint a magyarországi városok és községek fogyasztási adó természetű jövedelmeinek ideiglenes rendezéséről szóló 1899 : VI. t.-c. és az ennek hatályát meghosszabbító 1901 : XVIII. t.-c. és az 1906 : II. t.-c. 6. §-a hatályukat vesztik. . -
