Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-280. Törvényjavaslat a szőlőtelepítésnek, továbbá a szőlővesszők és szőlőoltványok termesztésének és forgalmának szabályozásáról

280. szám. 5 Meg kell állapítanom, hogy e tekintetben már eddig is igen sok mulasztás történt. Egész hegyoldalok vannak az országban, még a legfontosabb borvidékeken is, olyanok, amelyeken a régi kiváló minőségű bortermő szőlők helye terméketlen, kopár, vízmosásos terület lett, míg az alatta elterülő, mezőgazdasági mívelésre kiválóan alkalmas, kötött talajú sík terület silányabb minőségű bortermő szőlővel van beültetve. Ezt meg; nem akadályozni, vagy legalább is nem korlátozni, a magyar bortermelés régi jó hírnevét s megfelelő értékesítésének lehetőségét kockáztató bűnös mulasztás lenne. Meg kell állapítanom továbbá, hogy vannak elpusztult hegyi szőlők, amelyek az ezidőszerint rendelkezésre álló eszközökkel, főleg a megfelelő alanyfajták hiánya miatt egyáltalán nem újíthatok fel. Ezek tulajdonosai, amennyiben megfelelő épületekkel, pincékkel és felszerelésekkel rendelkeznek, egyenesen utalva vannak arra, hogy annak közvetlen közelében, esetleg sík területen is, új szőlőket létesítsenek. Ezeket a javaslat 1. §-ának szigorú alkalmazása túlságosan sújtaná. És éppen erre való tekintettel kérem a javaslat 1. §-ának harmadik bekezdésében a földmívelésügyi miniszter részére azt a felhatalmazást, hogy indokolt esetekben kivételesen a közgazdasági érdekek kellő figyelembevétele mellett engedélyt adhasson ilyen sík területeknek szőlővel való beültetésére is. Arról, hogy a síkon termett silányabb minőségű, jellegtelen, sőt sok esetben idegen ízű borok és pedig úgy a már létező, mint az esetleg ezután létesítendő ültetvények terményei, hegyi borok címén vagy azokkal'összeházasítva, forgalomba hozhatók es ekként a hegyvidéki termelés kárára ne lehessenek, a must és bor kezeléséről és fcrgalombahozataláról, valamint a borhamisításnak és a hamisított bor forgalombahozatalának tilalmazásáról szóló, ezidőszerint tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban terveztetnek megfelelő intézkedések. A javaslat 2. §-a a fillokszéra és egyéb szőlőbetegségek elhurcolását és az ültetni való szőlővesszőkkel és szőlőoltványokkal űzött visszaéléseket kívánja megakadályozni. Régi és országszerte általános panasz, hogy az ültetni való szőlővesszők és sző'öoltványokkal egyes lelkiismeretlen üzérkedők és sok esetben maguk a termelők is csimyän visszaélnek s a mellett, hogy az érdekelt szőlőbirtokosokat érzékenyen megkárosítják, boraink régi jő hírnevét és bortermeléseink közgazdasági jelentőségét is veszélyeztetik. Különösen a lelkiismeretlen üzérkedők és ilyenek, sajnos, igen sokan vannak, minden selejtes anyagot összevásárolnak s hangzatos reklámmal a valóságnak meg nem felelő kiváló tulajdonságokkal biroknak mondva és hirdetve, méregdrágán eladják, a legtöbb esetben a nélkül, hogy magú kis tudomással bírnának arról, hogy áruik tulajdonképpen milyen fajtájúak; ők annak adják el, amilyent éppen keresnek náluk; a vevők pedig a legtöbb esetben csak akkor jutnak meg rálátásuk tudatára, amikor ültetvényeik termésbe jönnek, ha ugyan időközben el nem pusztultak. Ezeknek a visszaéléseknek a megakadályozása ezidőszerint sokkal fontosabb és sürgősebb, mint bármikor volt. A háborús viszonyok és különösen a védekező anyagok és a megfelelő munkaerő hiánya miatt az utóbbi időkben igen sok szőlő pusztult el s alig van szőlő az országban, amely alapos, a rendesnél sokkal nagyobb mértékű pótlásra nem szorulna. Sok millió szőlővesszőre és szőlőoltványra van szükség ennélfogva az országban csupán a hiányok pótlására is. E mellett mintegy 300.000-hold régi hegyi szőlő felújításra vár még a háború előtti időkből is. Ezzel szemben amerikai fajtájú szőlővessző- és szőlőoltványtermelő telepeink, úgy aí állami, mint a magán telepek' is, legnagyobb részben az idegen hatalmak által elfoglalt országrészekben lévén, azok birtokába jutottak. Amerikai fajtájú szőlővesz-