Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.
Irományszámok - 1922-224. A m. kir. közélelmezésügyi miniszter jelentése arról, hogy mely malmok és milyen feltételek mellett dolgozták fel az őrlési adótörvény alapján összegyűjtött gabonát, továbbá mily módon használtatott fel a begyűjtött árpa, zab, tengeri, tatárka és ocsú, végül pedig arról, hogy a kormány élt-e az 1921:XXXIX. törvénycikk 14. §-ában foglalt valamely felhatalmazással
224. szám. 61 bocsájtott gabonatöbblet fel nem használt részének forgalmi árát az elszámolások befejezte után fogom a többletet beszolgáltató malmok között az általuk beszolgáltatott többlet arányában országosan megosztani, míg az ellenőrzés alatt maradó malmok vámőrlésből eredő gabona beszolgáltatását ugyancsak az elszámolások befejezte után fogom a vármegye kontingentált malmai között — az alapkontingens arányában — megosztani. Ugy a 10% tartalékból, mint az ellenőrzés alatt maradó malmok vámőrléséből befolyó gabona elszámolását az 1922. évi december hónapra megállapítandó átvételi ár alapján fogom eszközölni. Az egyes malmok által külön-külön elvállalt kontingens mérséklésére a 10%-os tartalék vagy az ellenőrzés alatt maradó malmok által beszolgáltatandó gabonamennyiségnek rovására a malmok igényt nem támaszthatnak. Ezek a tartalékok csak az előbbi bekezdés értelmében haszn álhatók fel. Nem támaszthatlak igényt a kontingentált malmok vám- és kontingensgabonának házi szükséglet címén bármilyen mértékű feloldására sem. A kontingensnek legkevesebb : 15%-a augusztus, 25%-a szeptember, 20%-a október, 15%-a november, 10%-a december, 10%-a január, 5%-a február hó folyamán szolgáltatandó be. A vámőrlés után beszolgáltatott kont ingen s - gabona térítési árát arra való tekintettel, hogy a fenti 4.000 waggonban, illetve a 10% tartalék beszámításával 4.400 waggonban megállapított kontingens a vámőrlés után az őröltető felek által tényleg beszolgáltatott vámmennyiséget el nem éri, a pénzügyminiszter úrral egyetértőleg a pénzügyminiszter úr által a búzára nézve a vagyonváltság, egyéb gabonaneműekre nézve pedig az őrlési adó lerovása céljából hónapról-hónapra megállapított és a „Budapesti Közlöny''-ben közzétett átlagos gabonaárak 40 (negyven) százalékában állapítom meg, míg a gabonaár további 60%-a mint őrlési adó az államkincstár javára lesz elszámolva. A kereskedelmi őrlés után és az ellenőrzött malmokból ellenőrzés révén befolyó gabona térítési ára pedig a fenti alapon megállapított havi átlagos gabonaár 50 (ötven) százalékában állapíttatik meg. A térítési ár alapjául mindenkor annak a hónapnak átlagára vétetik, amely hónapban a kérdéses gabonamennyiség rendeletileg megállapított beszolgáltatása a fenti százalékos megosztás szerint esedékes volt, kivéve azt az esetet, ha a malom a szállítást később eszközölte, mely esetben, ha szállítás hónapjára megállapított átlagár alacsonyabb annak a hónapnak átlagáránál, amikor a szállítás esedékes lett volna, akkor a szállítás időpontjában érvényben, lévő alacsonyabb ár fizetendő ki. Fennmarad azonfelül a kincstárnak az a joga, hogy az illető hónapra eső kontingensrészletnek a következő hó 15-ig le nem szállított mennyiségét a magánforgalomban megvásárolja és a vételár (ide értve a felmerült költségeket is), valamint a malomnak járó térítési ár közötti különbözetet a malmon behajtsa. Amennyiben valamely malom kontingensét vagy annak egy részét előbb szolgáltatja be, mint az a fenti százalékos megosztás szerint esedékes lett volna, joga van a beszolgáltatással egyidejűleg a beszolgáltatás hónapjára eső átlagár kifizetését kérni. Amennyiben valamely malom a jelen leiratban, vagy a kötelező nyilatkozatban körülírt valamely kötelezettségének a kincstár egyoldalú megállapítása szerint 7*