Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.

Irományszámok - 1922-256. A nemzetgyűlés közgazdasági és pénzügyi bizottságának együttes jelentése, "az építkezés előmozdításáról" szóló 210. számú törvényjavaslat tárgyában

256. szám. 171 Az építést az építési hatóság engedélyének kézbesítésétől számított egy éven belül be kell fejezni. Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a tervek bemutatására vagy az építés befejezésére egy évet meg nem haladó halasztás adható. 9. §. A fél (3. §.) az e törvényben megállapított építési kötelezettség alapján előállított lakásokat nem csak munkásainak és állandó alkalmazottainak, hanem lakás céljából másoknak is rendelkezésére bocsáthatja. 10. §. A kiürítési ós az építési kötelezettségnek e törvény alapján megállapítása, az építési tervek jóváhagyása (7. §.) és általában az e törvényben megállapított építési kötelezettség teljesítése körül felmerülő kérdések tárgyában a népjóléti és munkaügyi miniszter a belügyi, az igazságügyi, a pénzügyi és a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértve határoz. A határozatok foganatosítása iránt a népjóléti ós munkaügyi miniszter intézkedik. 11. §, A 10. §.-ban megjelölt miniszterek az e törvényben megállapított hatáskörüket a kiküldötteikből alakított bizottság útján gyakorolják és a bizottság eljárását rendelettel szabályozzák. A bizottság a kiürítési és az építési kötelezettség megállapítása előtt az érdekelt feleket, úgyszintén az Országos Lakásépítési Miniszteri Biztosságot ós ezeken felül, ha az érdekelt fél pénzintézet, a Pénzintézeti Központot, ha pedig biztosító intézet, a magánbiztosító intézetek állami felügyelő hatóságát meghallgatni köteles. A bizottság a fel könyveit megtekintheti és szakértőket is meghallgathat. 12. §. Ha a fél (3. §.) a megszabott határidőben (8. §.} az építési terveket nem mutatja be, vagy ha az építés foganatosításában vagy az eljárás során kapott utasításokkal szemben igazolatlanul késedelmeskedik és ezzel valószínűvé válik, hogy a lakások a 8. §.-ban megállapított határidőn belül lakható állapotba helyezve rendeltetésüknek átadatni nem fognak, a fél tiz millió koronáig terjedhető pénzbírsággal sújtható. A pénzbírságot közadók módjára kell behajtani és állami lakásépítkezés céljára kell fordítani. Ha a fél a pénzbírság megfizetése után is késedelmeskedik, vagyona zárlati kezelés alá vehető és a vagyon jövedelme az épület elkészítésére fordítható. A pénzbírság kiszabása, valamint a zárlat elrendelése tárgyában a bizottság (11. §.) határoz. A zárlati kezelést elrendelő határozat ellen a kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A panasznak a zárlati kezelés 22"