Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.

Irományszámok - 1922-256. A nemzetgyűlés közgazdasági és pénzügyi bizottságának együttes jelentése, "az építkezés előmozdításáról" szóló 210. számú törvényjavaslat tárgyában

172 256. szám. foganatosítására halasztó hatálya nincs. A bizottság rendeli ki a zárgondnokot, még pedig megfelelő esetekben a Pénzintézeti Központnak, illetve a magánbiztosító intézetek állami felügyelő hatóságának meghallgatása után. A zárlati kezelés elrendelésének, foganatosításának és feloldásának részletes szabályait az igazságügyminiszterrel egyetértve a népjóléti ós munkaügyi miniszter rendelettel állapítja meg. 13. §. Azt a felet (3. §.), aki az e törvényben meghatározott építési kötelezettség teljesítésében mulasztást követ el, a 12. §-ban megállapított jogkövetkezményeken felül a közszállításokból ki lehet zárni, továbbá az ily fél elveszti a netán birt címerhasználati jogát (1883 : XVIII. t.-c), valamint az e törvény alapján (14. §.) járó adómentességi kedvezményeket. 14. §.' Az e törvény alapján lakás céljára épített és kellő időben (8. §.). lakhatóvá tett épületeket a lakásépítés előmozdításáról szóló 1921 : LI. törvénycikk II. fejezetében (6—9. §.) meghatározott házadómentesség abban az esetben is megilleti, ha ezek az épületek 1924. évi január hó 1. napja után helyeztettek lakható állapotba. Ha az előbbi bekezdés rendelkezése alá eső épületet vagy épületrészt társulati adó alá eső vállalat emelte, a házadómentesség időtartama alatt a társulati adó alapjának megállapításánál az adómentes épületből vagy épületrészből származó jövedelmet a mérleg szerinti nyereségből le kell vonni. Az építési kötelezettség (3. §.) alapján emelt épületeknek vagy épületrészeknek elhasználásával előállott értékcsökkenés leírására fordított vagy hasonló célból tartalékalapba helyezett összegekre a társulati adóról szóló 1922 : XXIV. törvénycikk 15. §. 1. bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 15. §. Az 1921 : LI. törvénycikk II. fejezetében (6 — 9. §.) meghatározott házadómentességben részesül minden olyan, a 14. § rendelkezése alá nem eső épület vagy épületrész is, amelynek építése vagy átalakítása folytán új lakás iroda, műhely, raktár, stb. keletkezett, ha az épület vagy az épületrész legkésőbb 1925. évi január hó 1. napjáig lakható állapotba helyeztetett. A 14. §. második és harmadik bekezdésének rendelkezéseit azokra az épületekre és épületrészekre is alkalmazni kell, amelyek a jelen §. első bekezdése alapján részesülnek házadómentességben. Arra a természetes személyre, aki a jelen- §. első bekezdése alá eső bérházat építtet, az épületbe befektetett tőke után utólagosuii sem jövedelem-, sem vagyonadót kivetni nem lehet, sem a jövedelem vagy a vagyon eltitkolása miatt ellene eljárás nem indítható azon a címen, hogy az eltitkolt jövedelmet vagy vagyont az építtető a jogszerű időn beiül nem vallotta be. E mentesség elismerésének azonban csak akkor van helye, ha az építtető igazolja, hogy a befektetett tőke az 1922. évi január hó 1. napját megelőző