Nemzetgyűlési irományok, 1922. VI. kötet • 213-279. sz.

Irományszámok - 1922-256. A nemzetgyűlés közgazdasági és pénzügyi bizottságának együttes jelentése, "az építkezés előmozdításáról" szóló 210. számú törvényjavaslat tárgyában

164 256. szám. 256. szám. A nemzetgyűlés közgazdasági és pénzügyi bizottságának együttes jelentése t „az építkezés előmozdításáról" szóló 210. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Nemzetgyűlés ! A háború és a forradalmak által súlyosan megviselt Csonka-Magyarország egyik legnagyobb problémáját, a lakáskérdést kívánja a jelen törvényjavaslat egy elhatározó lépéssel a megoldáshoz közelebb juttatni. Az állam és a városok (községek), amelyektől* a hatósági gyámkodáshoz szokott közvélemény a lakásinség megszüntetését várná, a jelenlegi súlyos pénzügyi viszonyok között csak kis mértékben képesek arra, hogy a már eddig kezdeményezett építési akciókon kívül új, nagyobb szabású cselekvő szerepet vállaljanak a lakásépítés terén, amely tudvalevőleg az egyetlen hatékony orvosszer a lakásszükség enyhítésére. Ily körülmények közt — hacsak azt nem akarjuk, hogy a lakásinség a már eddig is felidézett társadalmi bajokon felül a még mindig résen levő állam- és társadalomellenes irányzatok kezébe izgatásra igen alkalmas, állandó ütőkártyát is szolgáltasson -— arra az útra kell lépnünk, amelyet a jelen törvényjavaslat kijelöl : a magántőkét, amely a kis nyereséggel biztató lakásépítkezést vállalni nem hajlandó, kényszerítenünk kell erre. A törvényjavaslat ezt a célt két irányú intézkedéssel kívánja elérni ; egyfelől lehetővé teszi, hogy azokat a vállalatokat, egyesületeket stb., amelyeknek üzlete vagy üzeme idegen épületben eredetileg lakás céljára szánt helyiségekben van, e helyiségek kiürítésére, másfelől pedig a vállalatokat, egyesületeket stb. arra szorítja, hogy munkásaik és alkalmazottaik egyötöde részére lakásokat építsenek. Míg tehát az első intézkedés az építkezésre csak közvetett kényszert tartalmaz, amennyiben az a vállalat stb., amely a kiürítésre megszabott határidőn belül új építkezéssel elhelyezéséről nem gondoskodik, annak a veszélynek teszi ki magát, hogy fedél nélkül marad, addig az utóbbi rendelkezés a magántőkét már közvetlenül szorítja lakás-