Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.

Irományszámok - 1922-209. Törvényjavaslat az ipari munka szabadságáról, a békéltetésről, s döntő bírósági eljárásról és a gazdasági szakegyesületekről

èOO. szám. 20!5 kiküldött bel ven és időben nem jelennek meg ós a döntő bíróság ebből az okból nem alakulhat meg, erről a békéltetés vezetője azonnal érbo»iLÍ az elnöklésre törvény szerint hivatott személyt (11. $), aki a hiányzó tagoknak helyettesítése iránt lehetőleg a munkásbiztosítási bíróság szakmabeli ülnökei, ha pedig ez nem lehetséges, a vezetése alatt álló bíróság ítélő bírái sorából való kinevezés útján intézkedik. Az ekképpen megalakított döntőbíróság határozata az érdekelt feleket éppen úgy kötelezi, mintha az eljárásban a leiektől választott, illetőleg kijelölt bírák vettek volna részt Döntőbíróvá nem választható, nem jelölhető ki és nem nevezhető ki az : 1. aki nem magyar álláiúpolgár; 2. oki életének harmincadik évét még nem töltötte be ; 3. aki gondnokság vagy csődeljárás alatt áll ; 4. akit bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vagy az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921. Ili. t.-oikkbe ütköző vétség miatt elítéltek, vagy aki ellen ily cselekmény miatt a bíróság vád alá helyező határozatot hozott, vagy főtárgyalást (tárgyalást) tűzött ki ; 5. akit jogerősen hivatalvesztésre, vagy politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésére ítéltek, az ítélet hatálya alatt; 6. aki az érdekelt üzem munkaadója vagy munkaadójának alkalmazottja, va,gy az érdekelt üzem alkalmazottja vagy munkása, továbbá, aki az üzem munkaadójának, alkalmazottjának, vagy munkásának házastársa vagy volt házastársa, jegyese, egyenes ágon rokona vagy sógora, oldolágon rokona unokatestvérig bezárólag, házastársának a testvére, vagy testvérének házastársa, vagy aki az érdekelt üzem munkaadójának, alkalmazottjának vagy munkásának örökbefogadó vagy nevelő szülője, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, gyámja, gondnoka, gyám oltja vagy gondnokoltja; 7. akire a kérdés eldöntéséből anyagi előny vagy hátrány hárnmolhatik. Ha a döntőbíróság működése során olyan körülmények derülnek ki vagy merülnek fel. amelyek miatt a bírót (pótbírót) nem lehetett volna megválasztani, kijelölni vagy kinevezni, a döntőbíróság elnöke köteles az ilyen bírót (pótbírót) — előzetes meghallgatása, illetőleg írásbeli nyilatkozatra felhívása után — az illető körülmény valósága esetében állása alól felmenteni. A határozatot, a felmentés okának megjelölésével, indokolni kell. A megválasztott, kijelölt vagy kinevezett döntőbíró a választást, kijelölést, illetőleg kinevezést elfogadni köteles, és csak a döntőbíróság megalakulása után annak elnökétől kérheti nyomatékos okból felmentésót. Ilyen nyomatékos ok lehet például a felmentést kérőnek tartós betegsége, a bírói működést gátló fogyatkozása, továbbá hatvanadik életévének meghaladása, huzamos távolléte, vagy elköltözése. Felmentés esetében a döntőbíró helyébe a pótbíró lép, ha pedig ez nem volna lehetséges, a döntőbíróság elnöke nevez ki helyébe döntőbírót. A döntőbíróságnak azt a tagját, aki megválasztását, kinevezését vagy kijelölését jogos ok nélkül visszautasítja, úgyszintén azt a tagot, aki a döntőbíróság működésében való részvételét alapos ok nélkül megtagadja, különösen aki az ülésen szabályszerű meghívás ellenére egyáltalában nem, vagy késedelmesen jelenik meg, vagy onnan engedelem nélkül eltávozott, a döntőbíróság elnöke hatezer koronáig terjedhető pénzbírsággal sújthatja. Azt a tagot nem szabad pénzbírsággal sújtani és a bírságot megállapító határozatot hatályon kívül kell helyezni, amelyik elmaradását vagy távozását alapos okkal kimenti.