Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.

Irományszámok - 1922-209. Törvényjavaslat az ipari munka szabadságáról, a békéltetésről, s döntő bírósági eljárásról és a gazdasági szakegyesületekről

206 209. szára. A pénzbírságot megállapító hatáio/at ellen közlésétől számított tizenöt nap alatt a belüg y miniszterhez felebbczésnek van helye. A döntobírómg nteijahtkuldm. A döntőbíróság tagjait első Ízben a békéltető bizottság vezetője, utóbb az elnök hívja Össze. A döntőbíróság négy rendes tagból és az elnökbőt alakul. A m-*g nem jelent rendes tagot a póttag helyettesíti. Elnökét a négy tagból megalakult döntőbíróság a kebelén kívül állók sorából választja, a békéltetés vezetője azonban elnökké nem választható. Ha a választás nem sikerült, az elnöki tisztet annak a külön kir. mimkásbiztosítási bíróságnak (192L:XXXI törvénycikk 2. §-a), ha pedig ilyen bíróság külön szervezve nincs, annak a kir. járásbíróságnak az elnöke, vezetője, vagy helyettese tölti be, amely bíróságnak munkásbiztofítási bíráskodása az érdekelt üzem (üzemek) egész területére kiterjed. A járásbíróság elnöke (vezetője) vagy helyettese maga helyett a járásbíróságnak más ítélőbiráját is kijelölheti, lehetőleg azt, aki munkásbiztosítási ügyekben el szokott járni. Ha az érdekelt üzem (üzemek) telepe Budapesten, vagy Budapesttel közúti vagy helyi érdekű vasúttal összekapcsolt kpzsëgben van, a budapesti külön kir. munkásbiztosítási bíróság elnöke (helyettese), ha pedig az érdekelt üzem (üzemek) működése több munkásbiztosítási bíróság területére terjed ki, az elnökválasztás sikertelensége esetében a döntőbíróság elnöke, a kir. munkásbiztosítási felsőbíróságnak elnöke vagy helyettese, vagy az általa kijelölt muukásbiztosítási bíró vagy felső bíró lesz. A döntőbírót kizáró okok (L0. §.) a döntőbíróság elnökére is állanak iJöutöbíróséufl eljárás m döntés. 12. §'., A döntőbíróság eljárásában alaki szabályokhoz nincs kötve, eljárásának részletes szabályait szükség esetében maga állapítja meg. A döntőbíróság határozatát szavazattöbbséggel hozza. Az elnök csak szavazategyenlőség esetében szavaz. A döntőbíróság határozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni és e jegyzőkönyvet az iratokkal együtt az illetékes iparfelügyelőhöz (főfelügyelőhöz) kell juttatni. A döntőbíróság határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. A határozatot az érdekelt üzemekben ki kell hirdetni és az a benne kijelölt időtartam alatt hatályos. A megállapodások és a döntések hatédya. is. §; A döntőbíróságok határozatai hatályosságuk tartama alatt kötelezők az eldöntött kérdés által elintett valamennyi üzem vagy üzemrész munkaidőre és munkásaira.