Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.

Irományszámok - 1922-209. Törvényjavaslat az ipari munka szabadságáról, a békéltetésről, s döntő bírósági eljárásról és a gazdasági szakegyesületekről

202 209. száin. Az állami, a törvényhatósági és a községi közérdekű üzemekben (4. §. negyedik bekezdése), valamint az összes közforgalmú géperejű vasutaknál a felmerült panaszokat békéltetés helyett a felettes, illetve a fofélügyeleti hatóság intézi el. A felettes, illetve a fofélügyeleti hatóságot, a közforgalmi .vasutak tekintetében a vasúti szolgálati rendtartásról szóló 1914: XVII. t.-c.-ben meghatározott jogkör illeti meg. A kereskedelemügyi miniszter az ipari főfelügyelő, továbbá — a buda]3esti iparfelügyelő kivételével — minden iparfelügyelő mellé évenként legalább három békéltetőt nevez ki. A békéltetők kinevezése előtt az érdekelt gazdasági szak egyesületeket (15. §.) meg kell hallgatni. A kinevezett békéltetők névsorát a »Budapesti Közlönyében közzé kell tenni és közölni kell az érdekelt gazdasági szakegyesületekkel. A békéltetők illetékessége az illető iparfelügyelő kerületére, az; ipari főfelügyelő mellé kinevetett békéltetők illetékessége pedig a budapesti iparfelügyelők kerületére terjed ki. Az utóbbiak járnak el akkor is, ha a viszály több iparfelügyelői kerületbe tartozó üzemek munkaadói és munkásai közt keletkezett. A kereskedelemügyi miniszter a békéltetéssel az ipari főfelügyelő mellé kinevezett bókéltetőket bízhatja meg akkor is, ha a munkaviszály a budapesti iparfelügyelő kerületén kívül egy helyen támadt ugyan, de országos jellegűnek látszik. Az érdekelt munkaadók 48 órán belül kötelesek, a munkások pedig jogosultak a támadt munka viszályt (első bekezdés) az illetékes iparfelügyelőnek (főfelügyelőnek) bejelenteni. Ha a viszály több üzemet érint, ezt a bejelentésben meg kell említeni és meg kell nevezni azt a békéltetőt is, akinek személyében a felek esetleg megegyeztek. Az iparfélügyelő köteles a bejelentés útján vagy más módon tudomására jutott viszályról haladéktalanul értesíteni az eljárásra hivatott békéltetőt. Ha az iparfelügyelő arról értesül, hogy a viszály több iparfelügyelői kerületben lévő üzemet érint, a békéltetők értesítése nélkül az ipari főfelügyelőnek tesz jelentést. Az iparfelügyelő (főfelügyelő) a munka viszályról a m. kir. állami munkaközvetítői hivatalt is értesíti. Ha a felek a békéltető. személyében nem egyeztek meg, az eljárásra a közzétett névsorban első helyen megnevezett békéltető hivatott, kivéve ha ' személye ellen az első tárgyalás megkezdéséig az érdekelt felek valamelyike kifogást emel. Mind a munkaadók, mind a munkások csak egy ízben ós csak egy békéltető ellen emelhetnek kifogást. Ha az elj arfliSi'a hivatott bókéltető az eljárásban akadályozva van, vagy ellene törvényes időben kifogást emeltek, helyébe a sorrendben következő békéltető lép. Ha a békéltetők egyike sem járhatna el, vagy lia azt különös körülmények indokolják, a kereskedelemügyi miniszter egyes esetekben mást bízhat meg a békéltetés vezetésével. A bánya- ós kohóművekre a fentebbi rendelkezések azzal az eltéréssel irányadók, hogy a bejelentés mindig az illetékes bányakapitányságnál történik, és hogy a békéltetőket az egyes bányakapitányságok mellé a pénzügyminiszter nevezi ki. Bél-él tető bizottság» • 6. §. % A békéltető az értesítés (5. §.) megtörténte után köteles a békéltetőeljárást haladéktalanul megindítani s evégből —lehetőleg a helyszínére — a leg-