Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.
Irományszámok - 1922-209. Törvényjavaslat az ipari munka szabadságáról, a békéltetésről, s döntő bírósági eljárásról és a gazdasági szakegyesületekről
Ö09. szám. 203 rövidebb határidőre békéltető bizottsági tárgyalást kitűzni és arra a feleket meghívni. • A bizottsági tárgyaláson a munkaadók lehetőleg személyesen, de legfeljebb három igazolt megbízottjuk útján, a munkások pedig legteij ebb öt igazolt társuk által képviselve jelenjenek meg. Ha az érdekelt munkaadók vagy munkások valamennyié vagy többsége gazdasági szakegyesületbe van tömörülve, közvetlen képviselőiken felül az illető szakegyesület és ha több ilyen van, taglétszámának arányában mind-egyikük képviseltetheti magát a bizottságban, azonban együttvéve mind a munkaadóknak, mind a munkásoknak szakegyesületei legfeljebb öt-öt tagot küldhetnek ki. A békéltető bizottság tagjává történt megválasztás elfogadása kötelező. Azt a tagot, aki a békéltető bizottság tagja vjá történt megválasztását jogos ok nélkül visszautasítja, úgyszintén azt a tagot, aki a tárgyaláson szabályszerű meghívás ellenére egyáltalában nem vagy késedelmesen jelenik meg, vagy a tárgyalásról engedelem nélkül eltávozott, a békéltetés vezetője hatezer koronáig terjedhető pénzbírsággal sújthatja . Azt a tagot nem szabad pénzbírsággal sújtani, ós a bírságot megállapító határozatot hatályon kívül kell helyezni, amelyik elmaradását vagy távozását alapos okkal kimenti. A pénzbírságot megállapító határozat ellen, közlésétől számított tizenöt nap alatt, a belügyminiszterhez felebbezésnek van helye. Békéltető tárgyalás. 7. §. . A békéltetés vezetője a tárgyalást a tényállás pontos megállapításával kezdi meg. E végett joga van az üzem minden részébe belépni vagy betekinteni és a bókéltetés szempontjából jelentős, a munka viszállyal kapcsolatos bármely adatnak, iratnak vagy üzleti könyvnek rendelkezésre bocsátását kívánni, továbbá tudakozódásokat és meghallgatásokat foganatosítani. A megállapított tényállást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvbe foglalt tényállás, ha ellene a felek nyomban nem tesznek kifogást, a további eljárás alapjául szolgál. A tényállás megállapítása. után a békéltetés vezetőjének a békés megegyezés létrehozására kell törekednie. A tárgyalás lefolyását és eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzökönyvet a békéltető bizottság valamennyi tagja aláírja. Ha az aláírást bármely tag megtagadja, ezt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, az aláírás megtagadásának azonban nincs jogi 'következménye. A jegyzőkönyvet három eredeti példányban kell elkészíteni, amelyekbői a békéltetés vezetője egy példányt magának tart meg, egy-egy példányt pedig az érdekelt munkaadóknak és munkásoknak ad át. A bókéltetésben résztvevők az eljárás során tudomásukra jutott üzleti és üzemi viszonyok tekintetében titoktartásra kötelesek. Sikeres békéltetés. 8. §. . Ha a bókéltetés eredményes volt, a létrejött megállapodások a megegyezésben megszabott időtartam alatt, a megegyezés által érintett valamennyi üzem és üzemrósz munkaadóira és munkásaira kötelezők. 26*
