Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.

Irományszámok - 1922-194. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1923. évi munkaterve tárgyában a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése

194. szám. 15 javaslat alapján a rendszeres adatbeszerzés megkezdhető lesz, a munkásbiztosítási pénztárak által gyűjtött biztosítási adatokból állapíthatjuk meg a munkanélküliség mértékét. A folytatólagos munkanélküliségi statisztika mellett a munkanélküliség pillanatfelvételére is szükség van, hogy az állandó adatgyűjtés olyan általános alapfelvételre támaszkodhassék, melynek eredményeihez az adatok későbbi hullámzását viszonyítani lehessen. E felvétel céljára a 33. sz. a. melléklet kérdőív szolgálna, mely a munkanélküliek gazdasági és szociális helyzetét részletesen feltárná. A felvétel, mely magánszemélyek közvetlen adatbevallásán alapul, legkésőbb öt év múlva, esetleg azonban óvenkint is megismételtető volna. A kérdőív első fejezete a személyi és demográfiai adatokon kívül egyrészt fontos szociális szempontokból, másrészt a gazdasági termelési statisztikai felvételekkel való összehangolás végett a munkanélküliek iskolai végzettségét is tudakolja. A második fejezet a munkanélküliek nélkülözéseit és gondjait enyhítő vagy súlyosbító családi körülményeket ós a megélhetési segédforrásokat van hivatva megvilágítani. A foglalkozásról szóló harmadik fejezet az alkalmazás nélkül maradt dolgozók mesterségét, munkaismeretét, általában azt a munkakört tudakolja, amelyből a munkanélküli egyén a válságos viszonyok, vagy individuális körülmények miatt átmenetileg kiszorult. Annak a keresetnek, munkabérnek (ill. egyéb javadalmazásnak) feltüntetésére pedig, amely a munkanélküli egyén munkahely híján elvesztett s amelyből utoljára élt, részletes és jelleg szerint tagolt kérdőpontok szolgál- * nak. É kérdőpontok osztályozása és szövegezése szoros összhangban áll a termelési statisztikai felvételek és a többi szociális statisztikai ágakra vonatkozó adatgyűjtések m.ntáinak megfelelő kérdőpontjaival. A kérdőív negyedik fejezete magára a munkanélküliségre vonatkozó adatok bevallására ós csoportosítására szolgál. Behatóan kérdeztetnek itt a munkanélküliség okai, az azt előidéző különleges körülmények és helyzetek. Ezen kívül néhány kérdés azt kívánja felderíteni, milyen erőfeszítéseket tett a munkanélküli egyén állapotának megszüntetésére, hová fordult munkáért s miből tengette életét ideiglenesen. A kérdőív utolsó fejezete a munkanélküli egyén szervezettségére és az általa esetleg élvezett rendkívüli anyagi segélyforrásokra vonatkozó adatokat tudakolja. Az alapfelvétel időpontját akként fogom megállapítani, hogy alkalmas legyen az 1914. évi magyar munioipális munkanélküliségi statisztikai felvétel és a külföldi rokontermészetű adatgyűjtések tanulságainak, valamint a hazai gazdasági munkaviszonyok s különösen a mezőgazdasági, ipari foglalkozások között mutatkozó sűrű munkás átáramlásnak figyelembe vételére. G) Mlinkaviszály-Statisztika. A bányászat, ipar és közlekedés körében előfordult sztrájkokról és munkából való kizárásokról a m.- kir. központi statisztikai hivatal a háború előtt több éven át gyűjtött adatokat. Utoljára az 1914. évi adatok még beérkeztek és feldolgoztattak. A háború alatt szigorúan. tilos volt mindennemű munkabeszüntetés s így az adatfelvétel szünetelt. A forradalmak és az ellenséges megszállás idején pedig a szórványosan előfordult sztrájk mozgalmakról az akkori viszonyok közt lehetetlen volt adatokat beszerezni. A megmaradt Magyarország megerősödése érdekében a termelő és a termelést elősegítő gazdasági munka zavarait ós a munkaviszonyoknak a két érdekelt fél küzdelme alapján történő kialakulását állandóan megfigyelni és statisztikai adatokkal minden oldalról megvilágítani szükséges, s ezért 192£-tól kezdve a munka viszály-statisztika rendszeres müvelésének újból való felvételét tervezem.