Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.
Irományszámok - 1922-194. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1923. évi munkaterve tárgyában a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése
16 194. szám. A felvétel, mint az utolsó békeévekben, három külön, de lényegében azonos rendszerű kérdőív alapján az ipari, bányászati ós kohászati, végül a közlekedési üzemekben előforduló sztrájkokra és kizárásokra volna kiterjesztendő. A jelen gazdasági és szociális követelmények és irányelvek szerint bővített és módosított adatgyűjtési mintákat 34—3(3. sz; a. mellékelve bemutatom. A kérdőívek javasolt reformja az apróbb technikai javításoktól eltekintve lényegében a következő módosításokból áll: 1. A megfigyelési egység a multában egy munka viszály (sztrájk, kizárás) volt, a jövőben pedig az ipartelep (üzem stb.) lesz. A kérdőíven azonban oly kérdőpont is szerepel, melynek alapján megállapítható, hogy egy munkaviszály hány telepet (üzemet stb.) érintett, s így a statisztikai hivatalnak módjában lesz az adatokat munka viszály ok szerint is csoportosítani. 2. A munkások számának a munka viszály tartama alatt mutatkozó hullámzásánál (9. pont) nemcsak a viszálykodók, hanem a kénytelenségből nem dolgozók fluktuációja is megállapítható lesz. 3. A múltban használatos hetibér-átlag helyett a 13. pont a munka viszály kitörése előtt fizetett munkabéreket kategóriánkint tudakolja. A bérkategóriák megállapítása a munkásbiztosítási statisztikában lényeges szerepet játszó napibérosztályok figyelembevételével törtónt. 4. A munkaviszályok gazdasági hatásainak teljes megismerése céljából nemcsak a munkások munkanap- és munkabér veszteségei re, hanem az ipartelepek, bányák, közlekedési vállalatok, szóval a munkaadók üzemi veszteségeire vonatkozó adatok is fognak gyűjtetni. Érre a célra szolgál az új (15.) pont. Végeredményben a 11., 14., 15. ós 16. pontokra kapott válaszok alapján a munkaviszályok gazdasági mérlege pontosan elkészíthető. Az adatgyűjtés eredményességének kellő biztosítása céljából szükségesnek tartom még a felvétel végrehajtásának a múltban követett módszerét lényegében megváltoztatni. A felvétel ugyanis az 1908 —1914. évek folyamán többszörösen közvetett volt, amennyiben a kitöltött kérdőíveket a statisztikai hivatal csak az I. fokú iparhatóságok és a kerületi kir. iparfelügyelők közreműködésével és közvetítésével kapta meg. E módszer mellett a felvétel költségesebbnek, késedelmesnek ós hézagosabb eredményűnek bizonyult, miért is a jövőben a statisztikai hivatal közvetlenül a munkaadóktól gyűjtene be a munkaviszály-statisztikai adatokat. A felvétel tehát magánszemélyek közvetlen adatbevallásán alapulna. Ellenőrzés végett és oly célból, hogy a felvétel köréből egyetlen munka viszály se maradjon ki, a ker. kir. iparfelügyelők és az állami rendőrhatóságok a munka viszály kitörésének puszta tény érői levelezőlapon értesítenék a statisztikai hivatalt. H) Munkaviszonyok és munkásjóléti intézmények statisztikája. A nemzetgyűlés által f. évi szeptember havában tudomásul vett bejelentésemben bemutattam már az ipari üzemi ós termelési statisztikára vonatkozó tel vételi mintákat. E felvételi mintákba a múltban önállóan folytatott évenkinti munkáslétszámstatisztika és a periodikus üzemi és munkásjóléti statisztika sok oly értékes adatát nem lehetett felvenni, melyek az iparvállalatok gazdasági és szociális viszonyairól alkotandó statisztikai kép teljessé tétele érdekében szükségesek. Ezért már az 1922. évi ipari üzemi és termelési statisztikai adatgyűjtés alkalmával a főkérdőívhez csatolt mellékkérdőíven (37. sz. melléklet) szándékozom a munkaviszonyokra és a munkásjólóti intézményekre vonatkozó részletes adatokat beszerezni. Az adatszolgáltatóknak a mellékkérdőív kitöltése előreláthatóan nem fog különös nehézséget okozni, mert egyrészt az 1910. évi nagyobb szabású üzemi és munkásstatisztikai felvétel hiánytalan és igen hasznavehető anyagot eredményezett, másrészt a munliásjóléti intézményekről
