Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.

Irományszámok - 1922-194. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1923. évi munkaterve tárgyában a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése

14 194. szám. tások alapján kötelesek a mellékelten bemutatott tizenháromféle mintájú kimutatást, illetőleg egyéni lapot (20—32. sz. melléklet) időközönkint pontosan elkészíteni és bizonyos határidőre a m. kir. központi statisztikai hivatalhoz beterjeszteni. Ez a kötelezettség 1923. évi január hó 1-ével kezdődik, s részben a munkásbiztosító pénztárak által közvetített, részben a pénztárak által szolgáltatott adatbevalláson alapszik. A taglótszám-kimutatást, mely a betegség esetére való kötelező ós önként biztosított tagok létszámát és forgalmát foglalja magában, a pénztárak havonkint tartoznak a statisztikai hivatalnak beküldeni, és pedig általában a naponkinti forgalmat feltüntető kimutatást (20. sz. melléklet) ; a MÁV. vállalati, a magyar hajózási egyesület magánegyesületi betegsegélyzőpénztára és a bányatárspénztárak pedig csupán a havi eredményeket tartalmazó kimutatást (21. sz. melléklet). Az összes pénztárak a negyedévvégi napi taglétszám megoszlását az új napibérosztály ok és a járulékkulcsok szerint a 22. sz. melléklet segélyével mutatják ki. A betegségi statisztikai lapok (23. ós 24. sz. mellékletek), a keresetkóptelen beteg férfi illetve női tagok személyi adatait, valamint az élvezett táppénzre, kórházi ápolásra, szanatóriumi stb. üdülésre, végül az esetleges elhalálozás körülményeire vonatkozó adatokat vannak hivatva feltüntetni. A 25. ós 26; sz. mellékleten bemutatott betegségi statisztikai lapok a beteg családtagok megfelelő személyi, ápolási és segélyezési adatait tartalmazzák. A 27. és 28. sz. mellékleteken a 23. és 24. számú minták beterjesztési határnapján túl gyógyult (meghalt) tagok kiegészítő adatait kell pótlólag a statisztikai hivatalhoz eljuttatni. Hasonló célú pótlapok a 29. és 30. sz. mellékletek a 25. és 26. sz. minták beterjesztési határidején túl ápolás alatt állott beteg családtagok adatainak bejegyzésére. Az egészségügyi statisztika jelentős nyereségét és a munkásbiztosítasi statisztika fejlesztését mozdítja elő a 31. sz. melléklet. Ezen ugyanis a magánorvosok és rendelőintézetek az általuk gyógykezelt keresetképes (nem táppénzes) beteg pénztári tagok és családtagok minden év január hó 1-i létszámát s ezenkívül a havonkint újonnan kezelés alá került keresetképes stb. tagok számát mutatják ki. A kimutatás az illetékes munkásbiztosító pénztár útján kerül a statisztikai hivatalhoz. Yégül a baleseti statisztikai lap (32. sz. melléklet) minden egyes balesetre nézve az adminisztrációs vonatkozásokról, a baleset körülményeiről és a sérült személyi adatairól szolgáltat feldolgozási anyagot és ezt az országos munkásbiztosító pénztár tartozik a statisztikai hivatalhoz beküldeni. F) Munkanélküliségi statisztika. A világháború után a világgazdaság megrendülése a termelés és fogyasztás összhangjának huzamos és nagyfokú megzavarására vezetett. A zavarok legválságosabb tünete majdnem kivétel nélkül minden kultúrállamban a tömeges és tartós munkanélküliség volt. A megmaradt Magyarországon ugyan a munkanélküliség jóval kisebb mértékű volt, mint a magas valutájú győztes és semleges államokban. Mégis a munkanélküliek száma hazánkban minden jel szerint meghaladja a normális gazdasági viszonyok közt mutatkozó munkanélküliséget. Ezért az 1923. évtől kezdve széles alapon megindítandó szociális statisztikának egyik fontos ágát, a munkanélküliségi statisztikát is rendszeresen művelni kell, akként, hogy a munkanélküliség állásáról állandóan lehessen tájékozódni. Az adatgyűjtés folyamatos részének megalapozása érdekében külön törvényjavaslatot szándékozom a nemzetgyűléshez benyújtani, amelynek alapján a m. kir. központi statisztikai hivatal a munkanélküli munkások számának hullámzásáról állandóan tájékozódhatnék. Addig is, míg a törvény-