Nemzetgyűlési irományok, 1922. V. kötet • 194-212. sz.

Irományszámok - 1922-194. A m. kir. kereskedelemügyi miniszternek a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal 1923. évi munkaterve tárgyában a nemzetgyűlés elé terjesztett jelentése

194. szám. IS JE) Munkásbiztosítási statisztika. A m. kir. központi statisztikai hivatal a nagyipari hivatási balesetekről 1896-tól, a mezőgazdasági és a kisipari balesetekről 1901-től, a munkásbetegsegélyző pénztárak működéséről 1902-től kezdve gyűjtött adatokat. Ezen statisztikai ágak művelése a statisztikai hivatal részéről — a mezőgazdasági balesetekre vonatkozó adatgyűjtés kivételével — az 1907. évvel megszűnt, mert az 1907. évi XIX. t.-c. a munkásbiztosítási statisztika készítését a m. kir. állami munkásbiztosító hivatalra és a munkásbiztosító pénztárakra bízta. A múltban követett rendszer hátránya a párhuzamos feldolgozással járó munkaveszteség, a feldolgozott adatok eltérése és az adatok nyilvánosságra kerülésének késése volt. Időközben a munkásbiztosítási hivatal az 1921. évi XXXI. t.-c. rendelkezései következtében megszűnt. Mindezek folytán elkerül hetlenül szükségessé vált a munkásbiztosítási statisztika sürgős újrafelvétele, széleskörű újra megalapozása és módosítása. Szükséges e reform azért is, hogy a biztosító pénztáraknak a biztosított munkásságra nézve mielőbb teljes és friss statisztikai adatok álljanak rendelkezésére, de nélkülözhetetlen a szociálpolitikai alkotások fejlesztése érdekében is. A munkásbiztosítás öncélú adatgyűjtései ugyanis gazdaságosan értékesíthetők némely statisztikai irányú kiegészítéssel az általános szociális statisztika céljaira. A munkásbiztosítási statisztika reformja lényegében a következőket célozza: 1. hogy az összes pénztáraktól egységes elvek szerint, rendszeresen és gyorsan érkezzék be a teljes statisztikai anyag; 2. hogy az eddigi felvételi minták általános országos szociális statisztikai kérdőpontokkal egészíttessenek ki; 3. hogy a feldolgozás a szociális statisztikai megismerés módosított irányelvei szerint bővíttessék ki ; 4. hogy az adatgyűjtések eredményei a kormányzatnak, az érdekeltségnek és a tudományos köröknek mielőbb rendelkezésre álljanak. A vázolt reformtörekvések keresztülvitele végett a betegségi és baleseti biztosításra vonatkozó statisztikai adatoknak összeállítása és a pénztárak által gyűjtött adatoknak feldolgozása a. m. kir. központi statisztikai hivatalhoz utaltatott. Az adatszolgáltatók kétszeri megterhelésének elkerülése végett az 1922. évi december hó 4-ki általános tagösszeírással kapcsolatban az országos statisztikai célú adatok beszerzése is megtörtént. A biztosított alkalmazottakat foglalkoztató munkaadók két felvételi minta kitöltésére köteleztettek. Az alapkórdőív a munkaadó személyére és üzemére (telepére, üzletére, vállalatára) vonatkozó adatokat tudakol. Az általános bejelentő lap pedig minden egyes biztosított alkalmazottról a munkásbiztosítási szervezet igazgatási céljaira szükséges adatokon kívül néhány demográfiai és szociális adat bejegyzésére szolgáló rovatot tartalmaz. Az adatszolgáltatók mindkét felvételi mintát kitöltés után az illetékes munkásbiztosító pénztárhoz juttatták s a pénztárak a begyült anyagot az adatok felülvizsgálása, kiegészítése és saját céljaikra való részleges felhasználása után a statisztikai hivatalhoz tartoznak beszolgáltatni. Ez alapfelvételből az ipari és forgalmi alkalmazottak nagy tömegének általános demográfiai, foglalkozási és kereseti viszonyaira nézve részletes tájékozást fogunk szerezhetni. A munkásbiztosítási statisztika terén a statisztikai hivatal további feladata a betegség ós baleset ellen biztosítottak létszámában és állapotában beálló változásoknak és hullámzásoknak, valamint a munkásbiztosító pénztárak működésének állandó és folyamatos statisztikai megfigyelése. Ennek lehetővé tételére a munkásbiztosító pénztárak az általuk rendszeresen gyűjtött adatok s a pénztári adminisztráció egyes osztályai által szerkesztett adatösszeállí-