Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-123. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom megszünésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről

86 123. szám. személyi és vagyoni ügyének intézésében tartósan gátolva van, a gyámhatóság a kiskorú vagy a gyámhatóság alatt álló más személy részére hivatalból is ideiglenes gondnokot rendel. Ideiglenes gondnokot rendel a gyámhatóság a vagyonkezelés és a számadás intézésére akkor is, ha a vagyonkezelő gondnok van az előbbi bekezdés értelmében tartósan gátolva. Az atya vagy a gyám helyébe rendelt ideiglenes gondnok jogkörére a gyám jogkörét, gondnok helyébe rendelt ideiglenes gondnok jogkörére e gondnok jogkörét meghatározó jogszabályok irányadók. Mihelyt a törvényes képviselőnek vagy a vagyonkezelő gondnoknak gátoltsága megszűnik, a gyámhatóság az ideiglenes gondnok kirendelését, hivatalból is haladéktalanul megszünteti. Eltartásra jogosult családtagok és házasságon hívül született gyermekek fokozottabb magánjogi védelme, 3. §. , Ha a törvény vagy a fennálló joggyakorlat értelmében eltartásra jogosult családtagok (egyenes ágon rokonok, a feleség, kivételesen a meny) vagy a házasságon kívül született gyermek tartása érdekében a kötelezettel szemben a körülmények miatt sürgősen kell intézkedni, a bíróság kérelemre, az indokolt szükség idejére, ideiglenes határozattal, peren kívül is megállapíthatja a tartás módját és mértékét, elrendelheti annak sürgős kiszolgáltatását és megteheti a tartás érdekében szükséges egyéb sürgős intézkedéseket. Ugyanezt megteheti kiskorú törvényes gyermek érdekében a szülővel és a nagyszülővel szemben a gyámhatóság hivatalból is mindaddig, amíg a bíróság az eltartás felől nem határoz. 4. §. Akit házasságon kívüli nemzés alapján a gyermek eltartásának kötelezettsége terhel, a gyermeknek járó tartásdíj fizetésén f ! 1 köteles megtéríteni az anyának a szüléssel járó költséget, valamint azt a költséget, amibe az anyának a szülés előtt két héten és a szülés után négy héten át társadalmi állásához és az atya vagyoni és kereseti viszonyaihoz mért eltartása kerül és ha az anyának a terhesség és a szülés következtében még egyéb elkerülhetetlenül szükséges kiadása volt, ennek a költségét is. E költségek rendszerint szükséges összegét az anya annak kimutatása nélkül követelheti, hogy valóiában mennyit költött. Az előbbi bekezdésen alapuló követelések megilletik az anyát akkor is, ha az eltartásra kötelezett személy a gyermek születése előtt meghalt, vagy ha a gyermek halva született. Ebben az esetben a temetési költséget is meg kell téríteni. E követelések elévülnek a gyermek születése napjától számított három év alatt. Ha az anyát házassági ígérettel csábították el, az anya a tiltott cselekményekre vonatkozó jogszabályok szerint további kártérítést is követelhet.