Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-111. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeletek hatályvesztése következtében a ipar és kereskedelem körében, valamint egyes közérdekű üzemek és munkálatok tekintetésen szükséges rendelkezésekről

30 111. szám. Á 13—22. §-okhoz. Az árdrágító visszaélésekről szóló 1920. évi XY. törvénycikk szigorú büntetés alá helyezi ugyan az árdrágító visszaélések különféle eseteit, de ez egymagában nem mutatkozik elegendőnek. A törvény büntetései ugyanis ha elrettentő hatásúak is, mégis általában csak utólag érvényesülnek, ezzel szemben pedig az ezen visszaélések súlyos jelentősége indokolttá teszi, hogy lehetőleg megelőztessenek. Nem lehet szem elől téveszteni azt a gyakori jelenséget sem, hogy időn­kint a gazdasági viszonyokkal egyáltalán nem indokolt számban tódulnak egy-egy cikkel, illetőleg egy-egy szakmával való kereskedésre, ami arra vezethet, hogy egyesek szükségtelenül, fölösleges láncszemként kapcsolódnak bele a kereskedelmi forgalomba. Mindezeknél fogva egyelőre, amíg a gazdasági helyzet meg nem válto­zik, továbbra is szükség van arra, hogy a legfontqsabb életszükségleti cik­kekkel, az élelmicikkekkel való kereskedés tekintetében bizonyos korlátozás legyen érvényesíthető, nevezetesen, hogy a kereskedelemnek erre az ágára szóló jogosítvány megtagadható legyen, ha a fenforgó gazdasági viszonyok­ban rejlő ok miatt új jogosítvány kiadása közérdekből nem kívánatos. Ennek a követelménynek érvényesítésére az ipartörvény nem ad módot, mert e törvény szerint az iparigazolványt és az iparengedélyt az előírt fel­tételek igazolása esetében ki kell adni. A hatósági engedély rendszerét tehát — amely abban áll, hogy az engedély kiadását, ha a közérdek úgy kívánja, a törvényes feltételek igazolása esetében is meg lehet tagadni — az élelmi­cikkekkel kereskedés tekintetében egyelőre fenn kell tartani. A törvényjavaslat e részben a fennálló helyzettel szemben azt a könnyí­tést tartalmazza, hogy míg ezidőszerint minden közszükségleti cikk árusítása hatósági engedélyhez van kötve, addig a törvényjavaslat csak az élelmi­cikkekkel kereskedést köti hatósági engedélyhez. (13. §.). Annak biztosítása érdekében, hogy az iparhatóságok a hatósági engedély kiadását csak azokban az esetekben tagadják meg, amelyekben a megtagadás közérdekből kívánatos, a törvényjavaslat 15. §-a előírja, hogy a vonatkozó kérvények elbírálása előtt az illető kereskedelmi és iparkamarát, valamint a helyi árvizsgáló bizottságot meg kell hallgatni, hogy velük a hozott határo­zatot közölni kell s hogy a hozott határozat ellen közérdekből fellebbezéssel élhetnek. A hatósági engedély az ipartörvényben megszabott iparigazolványt, illetőleg iparengedélyt pótolj-. Ehhez képest az ipartörvényoek és az e tör­vény alapján kibocsátott rendeleteknek az iparigazolvánnyal (iparengedéllyel) kapcsolatos mindazok a rendelkezései, melyek az alkotandó törvénnyel ellen­tétben nem állanak, a hatósági engedéllyel kapcsolatban is érvényesülnek. Az iparhatóságnak a hatósági engedély megadása körül megállapított jogköre az iparűzési jog megszerzésével kapcsolatban különben megállapított jogkörénél (1884 : XVII. t.-c.) nagyobb, nevezetesen az iparhatóság: 1. megtagadhatja az engedélyt, ha annak megadása a fenforgó gazda­sági viszonyokban rejlő ok miatt közérdekből nem kívánatos; (15. §.) 2. az engedélyt, az ólelmicikkeknek bizonyos csoportjára, avagy egyes megbatározott élelmicikkekre korlátozhatja; (17. §.) 3. az engedélyt már megadása alkalmával hatályának területe és ideje tekintetében is korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. (17. §.)

Next

/
Thumbnails
Contents