Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.
Irományszámok - 1922-123. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom megszünésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről
123. szám. 107 Melléklet a 123. számú irományhoz. Indokolás „a háború esetére szóló kivételes hatalom megszűnésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről" szóló törvényjavaslathoz. Àz 1922/23. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1922 : XVII. t.-c. 6. §-ának 1. bekezdése felhatalmazta a kormányt, hogy a kivételes hatalom alapján kibocsátott azon rendelkezéseket, amelyek még hatályon kívül nem helyeztettek, ideiglenesen hatályban tarthassa, arra kötelezte azonban az idézett törvényes rendelkezés a kormányt, hogy a kivételes hatalom alapján kibocsátott mindazokra a rendelkezésekre vonatkozólag, amelyeket ideiglenesen hatályban tartott, amennyiben fenntartásuk hat hónapi határidőn túl is szükséges, a törvény életbelépésétől számított négy hónapon belül az azokban szabályozott viszonyok törvényes rendelkezése végett törvényjavaslatokat terjesszen a nemzetgyűlés elé. Ennek a kötelezettségnek kíván eleget te,nni a tisztelettel idecsatolt törvényjavaslat, amely a háború esetére szóló kivételes hatalom alapján kibocsátott és hatályban tartott rendeletekkel az igazságügy körében szabályozott jogviszonyok tekintetében szükséges rendelkezéseket tartalmazza. Az igazságügy körében a kivételes hatalom alapján sok olyan rendeletet bocsátottak ki, amelyek nemcsak a háborús viszonyok közt voltak nélkülözhetetlenek, hanem a mai és későbbi időkben is szükségesek és mint a gyakorlatban jól bevált rendelkezések, oly hasznosak, hogy azoknak megfelelő törvényi szabályozása nem mellőzhető. A javaslat e rendelkezéseket, amelyeket annak idején ideiglenes jellegüknek megfelelő formában és túlnyomó részben a háborús viszonyokra utalással tettek közzé, a háború eseményeire és a háborús helyzetre hivatkozások elhagyásával foglalja törvénybe, mégpedig akképen, hogy a rendeletek egyszerű fenntartása helyett azoknak lényeges elvi rendelkezéseit törvénybe iktatja, a csekélyebb jelentőségű, különösen eljárási és ügyviteli szabályok alkalmazására pedig törvényi felhatalmazásról gondoskodik. A javaslat azonban akkor, amikor elsősorban a kivételes hatalmon alapuló rendeletek anyagát kívánja törvénybe foglalni, attól sem zárkózik 1.4*
