Nemzetgyűlési irományok, 1922. IV. kötet • 111-193. sz.

Irományszámok - 1922-123. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes hatalom megszünésével kapcsolatos igazságügyi rendelkezésekről

108 123. szám. el, hogy a rendeletekben érintett jogviszonyokat szabatosabban szabályozza és hogy a törvényalkotás alkalmát félhasználva, egyes — főleg eljárási — oly újításokat is javasoljon, amelyek bár a kivételes rendeletek anyagán kívül esnek, de azzal szoros kapcsolatban vannak és mint hosszabb ido óta általánosan óhajtott javítások, különösen a peres eljárás gyorsításának és egyszerűsítésének célját szolgálják. A javaslatba foglalt mindezek a rendelkezések azonban csak ideiglenesek, arra az időre szólnak, míg a törvényhozás a javaslatban szabályozott jogviszonyokat végleg nem rendezi; ezt a javaslat, bevezetésében kifejezetten kijelenti. A javaslat a kivételes hatalmon alapnló rendeletek anyagát a fentebb érintett kiegészítésekkel hat fejezetre tagolva tartalmazza, amelyek tartalma : 1. magánjogi rendelkezések, 2. hiteljogi rendelkezések. 3. igazságügyi szervezeti rendelkezések, 4. polgári eljárási rendelkezések, 5. büntetőjogi rendelkezések; záró rendelkezések. I. FEJEZET. Magánjogi rendelkezések. E rendelkezések (1—13. §§.) legnagyobbrészt családjogi szabályokat tartalmaznak. 1. §. A házasságkötésre vonatkozó kivételes intézkedések tárgyában kibocsá tott 647/1915. M. E. számú rendelet (Igazságügyi Közlöny 24. évf„ 94. lap) gon doskodott arról, hogy a házasságkötéshez szükséges törvényes képviselői vagy szülői beleegyezést a gyámhatóság pótolhassa akkor is, ha e beleegyezést a katonai szolgálat vagy a háborús eseményekkel kapcsolatos más ok miatt nem lehet megszerezni. Minthogy a házasságok megkönnyítésére szolgáló ez a rendelkezés - igen jól bevált és a mai viszonyok között is sokszor megtörténik, hogy a jogosulttal az ő hadifogsága, az elszakított területekkel fenn

: álló forgalmi viszonyok vagy más ok miatt nem lehet érintkezni, a házasulok érdekében szükséges e helyes rendelkezés fenntartása. Az 1. §. tehát a 647/1915. M. E. sz. rendeletnek megfelelő szabályokat tartalmazza. 2. §. Az 1.174/1915. M. E. számú rendelet (Igazságügyi Közlöny XXIV. évf., 330.1.) felhatalmazta a belügyminisztert arra, hogy a gyámhatósági eljárásban a háború következtében szükséges kivételes intézkedéseket megtegye. A m. kir. belügyminiszternek e felhatalmazás alapján 60.410/1915. (1. u. ott) B. M. szám alatt kibocsátott rendeletében* foglalt II. pont azt a szabályt tartalmazta,, hogy a törvényes képviselő katonai szolgálata esetében, há é miatt ő a kiskorú, va>gy a gyámhatóság alatt álló más személy ügyeinek intézésében tartósan gátolva van, a gyámhatóság hivatalból is ideiglenes gondnokot rendel. Ezt a rendelkezést, amely a kiskorúak és gyámhatóság alatt álló más személyek érdekeit szolgálja, tartalmazza a 2. §., minthogy — amint már az 1. §. kapcsán említettem — a törvényes képviselő akadályö* 3ottsága még mindig előfordul. 3. §. A háború alatt és az azt követő súlyos időkben fokozott gondot kell fordítani a családtagok, a házasságon kívüli gyeimek és az anya eltartásának biztosítására. Erre irányul a 3., 4. és az 5. §. A családtag (pl. szülő, feleség, meny stb), aki más személytől tartást követelhet, a kötelezett vonakodása esetében nehéz helyzetbe kerül, ha az őt megillető eltartáshoz csupán a per befejezése után, esetleg csak végrehajtási eljárás során juthat hozzá,