Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-88. Törvényjavaslat az erdőgazdasági érdekképviseletről

78 88. szám. viselet mindegyik csoportját, a tagok hiánya miatt, megalakítani nem is lehetne, De egyébként sem szól semmi amellett, hogy sok fokozatra tagolódjék az erdőgazdasági érdekképviselet. Ezért is a törvényjavaslat csak két érdekképviseleti szervezetnek, az erdőgazdasági kamaráknak és az országos, erdőgazdasági kamarának felállításáról gondoskodik. II. FEJEZET. Erdőgazdasági kamarák. 2. és 3. §. A törvényjavaslat a második szakaszban az erdőgazdasági kamarák célját és a 3. §-ban azok feladatát általánosságban állapítja meg. • Az erdőgazdasági kamarák feladatait törvényes intézkedéssel részletesen megjelölni szükségtelen, sőt lehetetlen. Feladatuk általában kiterjed mindenre, ami az erdőgazdaságot, az erdőbirtokosokat és az erdészeti alkalmazottakat érinti. Erre a feladatkörre vonatkoztatható a kamarának minden tevékenysége, akár az erdészeti igazgatást támogatja az erdőgazdaság fejlesztésére irányuló működésében, akár útbaigazítással és tanáccsal szolgál a hozzáforduló erdőbirtokosoknak, akár védelmébe veszi az erdőbirtokosok és erdészeti alkalmazottak érdekeit, akár az erdőgazdaság fejlesztése érdekében kezdeményez társadalmi, közigazgatási vagy kormányintézkedéseket. Ebben a feladatkörben céljaik elérésére rendezhetnek előadásokat, készíttethetnek üzemterveket, végezhetnek kísérleteket, alakíthatnak szövetkezeteket, egyesíthetik a birtokosokat akár közös alapon való gazdasági tevékenységre, akár a közös alapon való szállítási berendezések létesítésére, tanáccsal szolgálhatnak a hozzájuk fordulóknak adó- és egyéb ügyekben, közreműködhetnek az erdőbirtokhitel megszerzésénél ; útmutatással vagy közvetítéssel közreműködhetnek a vetőmag és ültetőanyag beszerzésénél; kiegyenlíthetik az erdőbirtokos és erdészeti alkalmazottak között fizetés, illetménykiszolgáltatás vagy a szolgálati viszonyból származó más kérdés tekintetében felmerült ellentéteket stb. Tehát a feladatoknak egész sorozata nyílik meg a kamarák előtt, amelyeknek így bőséges alkalma nyílik arra, hogy célszerű működésükkel az erdőgazdaság, az erdőbirtokosok és az erdészeti alkalmazottak érdekeit előmozdítsák. 4. §. Az erdőgazdasági kamarák számát, székhelyeit és kerületeit a földmívelésügyi miniszter állapítja meg. A kamarák számát a szervezésig előre megállapítani nem lehet. Kívánatosnak mutatkozik azonban, hogy lehetőleg ott legyenek erdőgazdasági kamarák,, ahol a mezőgazdasági kamarák is vannak. Kívánatos ez a közvetlen érintkezésből származó előnyök érdekében és azért is, hogy a birtokosok úgy mezőgazdasági, mint az erdőgazdasági érdekeik képviseletét ugyanegy város falai között találják meg.