Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-88. Törvényjavaslat az erdőgazdasági érdekképviseletről

88. szám. 79 5. §. Az érdekképviseleti rendszert a javaslat úgy tervezi, hogy az érdekképviseleti szervezeteknek az érdekeltségi csoportok által választott tagok mellett a 14. §. indokolásánál előadottak szerint hivatalból belépő tagjai is legyenek. Az érdekeltségek minden egyes csoportja saját tagjai közül egyenlő számú tagot választ az erdőgazdasági kamarába, hogy ezzel is biztosíttassék az egyes érdekeltségi csoportok megfelelő érdekképviselete. 6. §. Az erdőgazdasági érdekeltség alapja az erdőbirtok (vagy a törvény alapján ezzel egyenlő beszámítás alá eső kopár, futóhomok stb. terület), továbbá a hivatásszerű foglalkozás vagy alkalmaztatás az erdőgazdaságban. A választói jogosultság megállapításánál alapul elfogadni csak ezt lehet. Az erdőbirtokosok szavazati jogának megállapítására nézve a javaslat az erdők törzskönyvében nyilvántartott területi adatokat veszi irányadónak, mert a folytonosan vezetett nyilvántartás tünteti fel legpontosabban a tényleges állapotot. 7. §. Ez a §. a választásra jogosultak összeírásának szabályait írja elő, ahhoz a főelvhez alkalmazkodva, hogy minden igényjogosultnak ugyanazon kamara területén csak egy szavazati joga lehet. A választásra jogosultakat a községi jegyző (városi tanács kiküldöttje) írja össze és pedig a kataszteri birtokívből, mert csak ez áll rendelkezésére. A községi jegyző által összeállított nézjegyzéket azután az erdők törzskönyvvé vei való összeegyeztetés végett meg kell küldeni az illetékes kir. erdőfelügyelőségnek, mert a választói jogosultságnak a javaslat 6. §-a szerint az erdők törzskönyvében nyilvántartott erdőbirtok az alapja; az erre vonatkozó adatokat pedig csak az erdőfelügyelők által vezetett törzskönyvből lehet megállapítani. A -javaslat az erdőbirtokosokra nézve három- és az erdészeti alkalmazottakra nézve kettő-, együttesen öt érdekeltségi csoportot állapít meg és pedig a kis-, közép- és a nagy erdőbirtokosok-, az okleveles erdőmérnökök és az egyéb erdőgazdasági alkalmazottak csoportját. A javaslat az erdőterületek mostani megoszlási arányának figyelembevételével a kis erdőbirtokosok közé azokat sorozza, akiknek ugyanazon kamara területén lévő együttes erdőbirtoka (erdeje, kopárja, törvényesen kijelölt homok stb. területe) a legkisebb nyilvántartott területtől 500 kat. holdig terjed; közép erdőbirtokos az, akinek ugyanilyen módon számba vett erdőbirtoka 500 —2000 kat. hold közé esik és nagy erdőbirtokos az, akinek erdőbirtoka a 2000 kat. holdat meghaladja. Az erdőbirtoknál nem lehet és nem is szokás a kategóriák képzésénél oly kis terület-arányokat venni, mint a mezőgazdasági birtoknál. Ez a tagolódás a statisztika szerint a magyarországi viszonyoknak a legjobban megfelel. Az erdőmórnökök csoportjába csak azok az erdőtisztek vehetők fel, akiknek belföldön megszerzett erdőmérnöki oklevele van. Az egyéb erdőgazdasági