Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.
Irományszámok - 1922-83. Törvényjavaslat a Nemzetek Szövetsége Egyességokmányának módosításáról
83. szám. 25 • A második Közgyűlés élt is ezzel a felhatalmazással s beható vita után a 16. cikkhez nagyjelentőségű módosításokat fogadott el, amelyekkel a 16. cikk első bekezdését átszövegezte s az első bekezdés után három új bekezdést toldott be, aminek következtében az eredeti szövegnek változatlanul maradt három utolsó bekezdése a módosított 16. cikk ötödik, hatodik és hetedik bekezdésévé lett. A 16. cikk első bekezdésének eredeti szövege szerint a Szövetség tagjai az Egyessógokmányt megszegő állammal minden kereskedelmi és pénzügyi összeköttetést megszakítanak, illetve állampolgáraik és az Egyésségokmányt. megszegő állam polgárai között megszüntetnek. Ez utóbbi szabály azonban egyrészt nem volt kimerítő, mert a tilalom nem vonatkozott az állam területén lakó külföldiekre, másrészt végrehajtása részben akadályokba ütközhetik, mert egy állam sem ellenőrizheti külföldön lakó polgárainak összeköttetéseit. Ezért a 16. cikk első bekezdéséhez elfogadott módosítás szerint e tilalom a jövőben nem az Egyésségokmányt megszegő állam s a többi állam polgárai, hanem lakosai között fennálló összeköttetésekre terjed ki. A 16. cikk nem állapította meg, hogy az Egyésségokmányt megszegésének fennforgását és az együttes fellépésre vonatkozó kötelezettség kezdetének időpontját ki határozza meg. A 16. cikk módosított szövegének második és harmadik bekezdése oly módon segít ezen a hiányon, hogy a Tanácsra bízza annak a kérdésnek megállapítását, hogy a megszegés fennforog-e vagy sem ; az erre vonatkozó határozat meghozatalánál azonban nem lehet számba venni sem azoknak a tagoknak szavazatát, amelyeket azzal vádoltak, hogy a döntést háború útján keresték, sem azokét a tagokét, amelyek ellen a háború irányul. A Tanács egyúttal köteles a Szövetség minden tagjával hivatalosan közölni azt az időpontot, amelytől kezdve a gazdasági kény szer rendszabály ok alkalmazását ajánlja. Az új negyedik bekezdés pedig méltányossági okokból engedményeket tesz az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések tekintetében. A tanácskozások során ugyanis egyesek rámutattak arra, hogy az Egyésségokmányt megszegő állam közelében levő kis államokra nézve mily veszélyt jelenthet az, ha a vitába, amely őket közvetlenül nem érinti, a gazdasági rendszabályok kötelező alkalmazásával beavatkoznak. Ezért az új negyedik bekezdés feljogosítja a Tanácsot arra, hogy ha véleménye szerint a gazdasági rendszabályok közül bármelyiknek meghatározott időre való elhalasztása egyes tagokkal szemben inkább lehetővé tenné a rendszabályok által célzott eredmény elérését, vagy ha szükségessé válnék az azokkal járó veszteségeknek a legkisebb, mértékre való csökkentése, a Tanács a halasztás mellett dönthet. A második közgyűlés egyúttal a 16. cikkre vonatkozó módosítások elfogadásán kívül a gazdasági rendszabályok keresztülvitelének módozatai tekintetében egy 18 pontból álló szabályzatot fogadott el, amely mintegy végrehajtási utasítása a 16. cikk módosított szabályának. Végül még csak azt jegyzem meg, hogy a Közgyűlés kimondta azt is T hogy a 16. cikkre vonatkozólag elfogadott módosítások ós elhatározások, amennyiben a módosítások az Egyességokmány által megszabott feltételek be nem következése esetében nem is lépnének életbe, oly irányelveknek tekintendők, amelyekhez való alkalmazkodás a 16. cikk rendelkezéseinek végrehajtásánál mind a Tanács, mind a Szövetség tagjai részéről ideiglenesen kívánatos lenne. Már ez a kijelentés magában véve is mutatja, hogy a Közgyűlés mily nagy fontosságot tulajdonít a Í6. cikk rendelkezéseinek, mert Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. III. kötet. 4
