Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-93. Törvényjavaslat az állatforgalmi szavatosságról

93. szám. 193 a vevőnek a vétel felbontása helyett választásához képest annak a követelését biztosítja, hogy az eladó a szavatossági hibában szenvedő állat helyett hibátlan állatot szolgáltasson. E jog voltaképen nem egyéb, mint a szerződés teljesítésének követelése. Ehhez képest fajlagos vétel esetében az eladót terhelő szavatosság alapján választásához képest három különböző jog illeti meg a vevőt, ú. m.: j. a vétel felbontásának a követelése; 2. a hibás helyett hibátlan állat szolgáltatásának követelése; 3. a 14. §. alapján kártérítés követelése. Önként értetődik, hogy valamint a szavatosságból eredő követelések általában, úgy a hibátlan állat szolgáltatására vonatkozó követelés is független az eladó vétkességétől. Hogy a vevő a fajlagos vétel tekintetében biztosított eme joggal az eladó hátrányára vissza ne élhessen, a javaslat egyfelől szükségesnek vélte hangsúlyozni az általános jogelvekből is folyó azt a tételt, hogy az eladá a hibás állat helyett ugyanabból a fajból (nemből) csak középfajú és középminőségű állatot köteles szolgáltatni, másfelől, tekintettel arra, hogy a felmerült eset egyedi körülményeinek különbözősége folytán nem látszik helyesnek e kérdésben mindenesetre irányadóul szolgáló általános szabályt felállítani, szükségesnek találta módot nyújtani arra, hogy a felek megegyezésének hiányában a bíró az elvtől eltérően is rendezhesse a felek között a jogviszonyt. így indokolt lehet faj vétel esetében is útját vágni a vevő ama követelésének, hogy az eladó más állatot szolgáltasson, ha az eladó eladásra szánt állattal abból a fajból nem rendelkezvén, arra kényszerülne, hogy tenyésztésre szánt állattal pótolja az eladott hibás állatot, ami az állattenyésztés szempontjából esetleg nem kívánatos következményeket vonhatna maga után. Végül a most említett jogok helyett a 14. §. még egy jogot, t. i. a nemteljesítés miatti kártéríto követelést is biztosítja a vevőnek, még pedig tekintet nélkül arra, hogy az eladott állat egyedileg vagy fajilag van-e meghatározva, valamint tekintet nélkül arra, hogy főhibáról vagy egyéb törvényes szavatossági hibáról van szó, de csak akkor, ha az eladó a meglévő hibát előtte csalárdul elhallgatta, vagy ha a hiba fenn nem állásáért vagy az állat hibátlan voltáért jótállott, vagy végül az állatnak valamely kikötött tulajdonsága hiányzik, vagyis ugyanazokban az esetekben, amelyekben a 4. §. felelőssé teszi az eladót, jóllehet a A^evő a fenforgó hibát vagy hiányt közönséges figyelem mellett felismerhette volna. Az eladó e súlyosabb felelősségét az első esetben az ő dolusa, a második és harmadik esetben pedig az indokolja, hogy a dolog valamely tulajdonsága, illetőleg hibátlan volta tekintetében tett külön Ígéret a garanciavállalás minőségével bir, amelynek alapján az eladónak feltétlenül felelnie kell azért, hogy a dolog a kikötött pozitív vagy negativ tulajdonságokkal bír vagy nem bír. Az említett jogok — amennyiben a 6. §. második bekezdésében, illetőleg a 14. §-ban említett feltételek fennállanak — a vevőt vagylagosan illetik meg. Tekintve azt, hogy a vagylagos kötelemre vonatkozó általános szabályok értelmében (v. ö. Bsz. 875. §.) a vevő választási joga ki van merítve s ennélfogva a kötelmet olybá kell tekinteni, mintha kezdettől fogva a választott szolgáltatására irányult volna, mihelyt a vevő kijelentette, hogy melyik jogát kivánja érvényesíteni; tekintve továbbá, hogy a javaslat nem tartalmaz oly különleges rendelkezést, amely e szabálytól eltérően feljogosítaná a vevőt arra, hogy választásától utóbb eltérhessen, a vevőt a szóban levő jogok tekintetében nem illeti meg az ú. n. jus variandi. Ez indokát abban találja, hogy a már választott jogtól való utólagos eltérésnek kiváltAz 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. Ili. kötet 25