Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-93. Törvényjavaslat az állatforgalmi szavatosságról

192 93. szám. szerződés megkötésekor ismert. Ez akkor is áll, ha kikötött tulajdonság hiányáról volt a vevőnek tudomása. Az állat tulajdonságaira vonatkozó kikötés hiányában továbbá az eladó rendszerint olyan hiba miatt sem szavatol, amelyet a vevő közönséges figyelem mellett felismerhetett volna ; fel kell tenni ugyanis a vevőről azt, hogy a szerződés megkötésekor e közönséges figyelmet kifejti s ehhez képest felismeri az állatnak oly hibáit, amelyet különleges szakértelem nélkül is bárki fel tud ismerni. A kikötött tulajdonságért való szavatosság -azonban nincs ezen az alapon kizárva, inert ily kikötés esetében a vevő jogosítva van megbizni az eladó szavában és nem köteles annak vizsgálatába bocsátkozni, hogy az eladónak az állat tulajdonságára vagy hibátlanságára vonatkozó előadása megfelel-e a valóságnak. A dolog természetéből folyik továbbá, hogy fennáll az eladó szavatossága — még pedig nem csupán a kikötött tulajdonság, haoem a törvényes szavatossági hibák tekintetébon is — jóllehet a hibákat a vevő kellő gondosság mellett felismerhette volna akkor, ha a dolog hibátlanságáért jótáll ott, valamint akkor is. ha a hibát csalárdul elhallgatta. Az 5. §. továbbmenőleg korlátolja az eladó szavatosságát annak kimondásával, hogy végrehajtási árverésen eladott állatok tekintetében nincsen szavatosságnak helye, ami lényegben megfelel a fennálló jognak; továbbá megszorítja a szavatosságot e szabálynak azokra a törvényben meghatározott esetekre való kiterjesztésével, amelyekben az állatot mások rovására nyilvános árverésen végrehajtási eljáráson kívül adják el; ide tartoznak különösen a kereskedelmi törvény 306., 347., 351. és 352. §-aiban meghatározott esetek. 6. §. E §. a 14. §-szal kapcsolatban meghatározza azokat a jogokat, amelyeket a vevő a szavatosság alapján az eladó ellen érvényesíthet. E jogok közül a 6. §. első bekezdésében említett jog mindig megilleti a vevőt, ha szavatossági hiba van, míg a §. második bekezdésében, úgyszintén a 14. §-ban meghatározott jogok csak a törvényben megszabott különleges tényállás fenforgása. esetében. A javaslat megegyezően az újabb törvényhozói munkálatokkal, különösen pedig a német polgári törvénykönyvvel (487. §.), az általános jogelvek értelmében a dolog hibamentességéért való szavatosság alapján a vevőt megillető két jog, t. i. a vétel felbontása és az árleszállítás közül csak az előbbit, a vétel felbontására vonatkozó jogot biztosítja, míg az árleszállítás iránti követelést ^egészen kizárja. A javaslatot erre annak a megfontolása indította, hogy az árleszállítási követelés megengedése az eladó rovására elkövethető számos visszaélésnek lehetne kútforrása annálfogva, hogy azok a becslések, amelyeket az árleszállítási követelés érvényesítése minden esetben szükségessé tesz, a köztapasztalat szerint élő állatoknál nagyon ingadozók és bizonytalanok, ami bizonytalanná tenné maguknak az árleszállítási pereknek kimenetelét is. Sokszor a vevő, kiváltképen ha szakértő, felismeri a hiányt a vételkor s éppen erre tekintettel alacsonyabb vételárt köt ki ; mégis utóbb, ha ez az eljárása nem bizonyítható, újabb árleengedésre kényszeríthetné az eladót s így az állat megtartásával vagy esetleg magasabb áron továbbadásával kétszeresen is nyerészkedhetnék. Ha a vétel tárgya csak faj (nem) szerint van meghatározva, a javaslat