Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-91. Törvényjavaslat a mérnöki rendtartásról

91. szám. 167 VIII. CÍM. Átmeneti és vegyes rendelkezések. A 69. és 70. §-ok kivételes intézkedéseket állapítanak meg abban a tekintetben, hogy az 1. §-ban körülírt képesítésű mérnökökön kívül még kik veendők, illetve vehetők fel a mérnökök nyilvántartásába s az előírt feltételek teljesítése esetén a mérnöki kamara tagjai sorába. K két §. közül a 69. §..a régibb keletű képesítéssel és a nem teljes mérnöki képesítéssel bíró egyénekről szól és pedig: 1. azokról, akiknek mérnöki oklevele a pesti magyar tudományegyetemen fennállott mérnöki intézettől állíttatott ki; 2. akiknek a kir. József-műegyetemtől, vagy a selmeczbányai bányászati és erdészeti akadémiától kiállított absolutoriuma van; 3. aki Ausztriában 1867, előtt letett vizsga alapján erdészi vagy erdőmérnöki képesítést szerzett. Az itt felsorolt három kategóriába tartozó egyének közül ma még életben levőknek létszáma igen csekély és napról-napra fogy; a törvénybe felvenni javasolt eme méltányos átmeneti intézkedések gyakorlati jelentősége tehát nem nagy. A 69. §. intézkedései alá tartoznak még 4. azok, akik külföldi technikai főiskolán az 1906. év előtt mérnöki oklevelet, vagy oklevéllel egyenlő értékű képesítő okmányt szereztek; 5.azok, akiknek valamely külföldi technikai főiskolától kiállított végbizonyítványát valamely hazai technikai főiskola honosította; 6. azok, akik e törvény hatálybálépte előtt a volt cs. és kir. közös hadsereg, vagy a m. kir. honvédségi mérnöki tisztikarának, továbbá akik a volt cs. és kir. közös hadsereg hadmérnöki törzsének, avagy tűzértörzskarának tényleges állományába tartoztak. A4., 5. és 6. pont alattiak létszáma már számottevőbb lehet ugyan, de az ilyen képesítésű egyének felvételének is határt szab az 1—6. alattiakra egyaránt érvényes az a szabály, hogy azokat a mérnökeik nyilvántartásába csak a törvény hatályba léptétől számított három éven belül kell felvenni. Mindezekéi az egyéneket a kamara tagjai sorába is fel kell venni, ha jelentkezésük idején legalább hat évi mérnöki gyakorlatot igazolnak és a felvétel egyéb feltételeinek is megfelelnek. A 70. §. azokról az esetekről szól, amelyekben olyan egyének is felvehetők a mérnökök nyilvántartásába, — sa felvétel egyéb feltételeinek teljesítése esetén a kamara tagjai sorába is, — akiknek mérnöki képesítése nincs. E §. intenciója utat nyitni azon gyakorlati szakemberek érvényesülésének s a mérnöki sorba való felemelkedésének, akiknek egyéni tudása erre a jogcímet iskolai képesítés hiányában is megadja. A 70. §-nak a jelen javaslatban. foglalt szövege, amint az az Indokolás elején említett 175. sz. és 342. sz. nemzetgyűlési nyomtatványok megfelelő részeinek egybevetéséből megállapítható, nem az eredetileg benyujtott törvényjavaslat, hanem a bizottsági javaslat 70. §-ának szövegével egyezik, s számottevően eltér az eredeti szövegtől. Ez az eltérés legpregnánsabban a §-nak az eredeti javaslathoz képest teljesen új második és harmadik bekezdésében jelentkezik, amelyek szerint: ,,E törvény hatálybaléptétől számított három éven túl is jogosultságot szerez hétnek a mérnökök nyilvántartásába és — a fölvételi egyéb föltételeinek teljesítése esetén — a kamara tagjai sorába való fölvételre azok, akik — tekintet nélkül előző tanulmányaikra, de igazoltan legalább nyolc évi mérnöki természetű gyakorlati tevékenység után — a m. kir. kormány által a technikai főiskolák tanáraiból és a mérnöki gyakorlat jeleseiből e célra szervezendő bizottság előtt írásbeli és szóbeli vizsga sikeres letevésével igazolják, hogy az általános műveltségnek, valamint az elméleti