Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-91. Törvényjavaslat a mérnöki rendtartásról

164 91. szám. veszti s a fegyelmi vétségekre s a fegyelmi eljárásra vonatozó szabályok (37. és köv. §-ok s különösen az 53. §.) lesznek mértékadók. A 37. §. a fegyelmi esetek felsorolását tartalmazza; ezek közül csupán a g) pont alatti rendelkezés kíván közelebbi megvilágítást,; amely szerint fegyelmi vétséget követ el az olyan mérnök, aki olyan mérnöki feladatot vállal és végez, amelyre megfelelő szaktudása hiányzik. A törvényjavaslat egyáltalán nem tartalmaz határozott korlátozó rendelkezést abban a tekintetben, hogy a mérnök ne vállalhasson megbízást a mérnöki munkakörnek az ő speciális foglalkozási körén kívül eső területén is, pld., hogy gépészmérnök vagy bányamérnök ne vállalhasson megbízást építészi munkára. A törvényjavaslat koncepciója szerint ennek a korlátnak minden mérnök lelkiismeretében kell meglennie, mert a technikai főiskolát végzett s megfelelő gyakorlattal rendelkező egyénről föl kell tételezni egyrészt azt, hogy ha szükségesnek látja, ismereteit a saját eredeti foglalkozási körén tülmenőleg is öntudatosan képes kibővíteni, másrészt azt, hogy ismeri a saját készültségének határait s nem vállalkozik olyan feladatra, amelynek végzésére a szükséges ismereteket meg nem szerezte. Határozott korlátozó intézkedések helyett tehát, amelyeket a szükségszerű kivételek nagy számára tekintettel amúgy is igen nehéz, sőt majdnem lehetetlen lett volna kellő szabatossággal és a gyakorlati igényeket mégis kielégítő módon megfogalmazni, célszerűbbnek látszott arról gondoskodni, hogyha mégis akadna a mérnökök közt olyan, aki tudása határain túli feladatokra vállalkozik, annak ilynemű ballépése megfelelő fegyelmi megtorlásban legyen részsíthető, ami a g) pont alapján a legmesszebbmenőleg lehetséges. A 3S. §. a fegyelmi vétségek büntetéseire négyféle fokozatot állapít meg s ezenkívül mellékbüntetésíM esetenkint a tagsági jogok bizonyos korlátozását is. E §. egyébként nagyfontosságú, — de minden részletükben teljesen világos intézkedéseinek részletesebb indokolása nem látszik szükségesnek. Hasonlóképen közelebbi indokolás nélkül is világosak a 39. §-nak arra az esetre vonatkozó intézkedései, ha a panaszolt cselekmény valamely bűncselekmény tényálladékát látszik kimeríteni, nemkülönben a 40. §-nak a rendelkezései a választmány által valamely szabályellenes cselekmény tudomására jutása esetén követendő eljárás első lépései tárgyában. À 41. j§. állapítja meg a választmány kebeléből kiküldendő fegyelmi bíróság összetételét, valamint a vád és védelem képviseltetési módját. A 42. §. a fegyelmi bíróság elnökével és tagjaival szemben előfordulható összeférhetetlenség eseteire nézve szükséges intézkedéseket tartalmazza. A 43. §'. a fegyelmi bíróság által esetleg szükségesnek talált vizsgálat elrendeléséről s a vizsgáló biztos kiküldéséről, a 44. §. a vizsgálati eljárásról, a 45. §. a vizsgálati jegyzőkönyvről s úgy ez, mint a 46. §. a vizsgálat befejezése s esetleges kiegészítése körüli teendőkről szól. A 47. §. a fegyelmi tárgyalás kitűzéséről, a tárgyalásra való megidézésről, a tárgyalás e stádiumában való elhalasztásának vagy későbbi megismétlésének eseteiről és feltételeiről, valamint a meg nem jelent tanuk és szakértőkkel szemben követendő eljárásról intézkedik. A 48. §. kimondja, hogy a tárgyalás szóbeli és nyilvános, valamint megállapítja a nyilvánosság esetleges kizárásának feltételeit, a 49. §. a tárgyalási eljárás menetét 4rja körül. Az 50, §. a tárgyalási jegyzőkönyv kellékeiről, az 51. §. a tárgyalásnak az aközben felmerültek folytán netán szükséges elhalasztásáról, illetve a vizsgálat esetleges kiegészítéséről intézkedik. Âz 52. és 53. §§. a határozathozatalról, annak tartalmáról, kihirdetéséről, a költségek viseléséről s az ezekkel kapcsolatos részletekről intézkedik. Az 54. §. a fegyelmi határozat kézbesítési módját s a fellebbezést szabályozza. Az 55. és 56. §§.