Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-91. Törvényjavaslat a mérnöki rendtartásról

öl. szám. 161 minőségben való működés akadályait és e minőség elvesztésének eseteit állapítja meg, a 8. §-al összhangzásban. A 23. §. a választmány hatáskörébe tartozó ügyeket sorolja fel, amelyek közül legfontosabbak: a közgyűlés anyagának előkészítése, s határozatainak végrehajtása,, a kamara vagyonának kezelése, a törzskönyvek és nyilvántartások vezetése, az általános érdekű mérnöki ügyekre vonatkozó javaslattétel, és a fegyelmi hatóság gyakorlása. Ez a §. állapítja meg azt is, hogy a választmány határozatképességéhez a tisztviselőkön í:ívül a választmányi tagok egy negyedrészének jelenléte szükséges. Mindezek az intézkedések s azok megokolt volta közelebbi indokolás nélkül is eléggé világosak. A 24. §. az ügyrendre bízza annak részletes szabályozását, hogy a kamarában képviselt egyes foglalkozási köröket érdeklő esetekben az illető foglalkozási kör különleges szempontjai mily módon érvényesítendők. E kérdés részletes szabályozása nem látszott ? törvény keretébe beillesztendőnek, mert az igen sok, helyesen csak a kamara megalakulása után magában a kamarában tárgyalandó kisebb részletkérdés megoldásával függ össze. Egyébként az egész törvényjavaslat szerkezete arra utal, hogy a kamarában nem az egyes foglalkozási körök partikuláris szempontjainak, hanem a mérnökség egyetemes szempontjainak kell első sorban érvényesülniük, s az ügyrendnek azok a részei, amelyek majd a 24. §-ban fölvetett kérdést szabályozzák, annak idején úgy a kamara, mint a jóváhagyó kormányhatóság részéről e szempontból való megfontolást és bírálatot fognak igényelni. A 25. §-nak az elnöki jogkörre és a 26. §-nak az évi jelentésére vonakozó intézkedései közelebbi indokolásra nem szorulnak. A 27. §. a kamara választmányának határozata ellen beadható fölíebbezések fórurnául vagyonkezelési ügyben az illető kamara közgyűlését, más ügyekben úgy a budapesti kamarára, mint a később alakítandó vidéki kamarákra kiterjedő hatáskörrel, Budapesten alakítandó mérnöki tanácsot jelöli meg. A mérnöki tanács összeállításánál irányadó szempont, hogy a tanácsnak a kereskedelemügyi miniszter által három évre kinevezett harminc tagja közül tizenöt a magángyakorlatot már legalább 10 év óta folytató mérnökök sorából kerüljön ki, a kamarák választmányának javaslata alapján, de úgy, hogy a tagok maguk ne legyenek választmányi tagok, mert hiszen éppen a választmányi határozatok felülbírálására lesznek hivatva; a tanács további tizenöt tagjából ötöt a technikai főiskolák javaslata alapján a nem kamaratag szakférfiak sorából kell kinevezni, ötöt a m. kir. közigazgatási bíróság bírói képesítésű tagjai közül, e bíróság elnökének javaslatára, további ötöt pedig a m. kir. szabadalmi bíróság mérnökbírói közül. A tanácsnak ez az összetétele van hivatva biztosítani, hogy a tanács működésében a gyakorlati és a bírói szempontok mindig egyaránt érvényesülhessenek; ez az intenció kifejezést talál abban a további intézkedésben is, hogy a tanács a hozzá utalt ügyeket hattagú fellebbezési tanácsban tárgyalja, amelyben az elnök három tagot a kamarai tagok, egyet a kamarákon kívülálló tagok, egyet a közigazgatási, egyet pedig a mérnökbírák sorából hív be. Ez a §. szabályozza továbbá a tanács elnökének és alelnökeinek kinevezését és a tanácsi tagságra való kinevezés akadályait.A tanács megalakulási módozatainak további részleteit a tanács ügyrendje állapítja meg, amely éppen úgy, mint a kamara ügyrendje, a kormányhatóság jóváhagyását igényli. A 28. §. megállapítja azokat a módozatokat, amelyek mellett a kormány a kereskedelmi miniszter útján, a kamara működése feletti felügyeleti jogát gyakorolja. A kamarai önkormányzat elvének ez a §. oly értelemben szerez érvényt, hogy a kamara az önkormányzati jogköre szempontjából esetleg sérelmesnek vélt kormányintézkedés foganatosítása előtt felterjesztéssel élhet a kereskedelemügyi miniszterhez, Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. III. kötet. 21