Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-91. Törvényjavaslat a mérnöki rendtartásról

160 91. szám. mikénti megalkotását mondja ki^és szabályozza. Az idevágó intézkedések külön indokolás nélkül is érthetők és világosak. A 14. §. a mérnöki kamara ügyeinek intézésére hívatott organumokul a közgyűlést, a választmányt és az elnököt jelöli meg; e szervek feladatukat a kamarai tisztviselők és a segédszemélyzet közreműködésével látják el. A 15. §. a kamara összes tagjaiból álló közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek taxativ felsorolását tartalmazza; ezek közt a tisztviselők és a választmány megválasztása, az ügyrend megállapítása, a fontosabb anyagi ügyek -tárgyalása és az évi jelentés megállapítása a iegkiemelkedőbbek. Az ügyrendre nézve ez a §. kimondja, hogy az, valamint annak minden esetleges módosítása csak a kereskedelemügyi miniszternek az igazságügy miniszterrel egyetértő jóváhagyása után válik érvényessé. Erre az intézkedésre az ügyrend által érintett számos fontos részletkérdésre való tekintettel van szükség. (L. péld. a 10. §-nak a mérnökhelyettesekre, a 13. §-nak a kamarai segítő alapra, a 16. §-nak a közgyűlési tárgyalás rendjére, a 20. §-nak a választási eljárásra, a 24. §-nak a kamarában képviselt egyes foglalkozási körök érdekeire, a 25. §-nak az elnök jogkörére, a 34. §-nak a mérnöki díjazás ügyében létesíthető választott bíróságra vonatkozó intézkedéseit stb., amelyek számos fontos részletkérdés megoldását az ügyrendnek tartják fenn.) A 16. §. a közgyűlések nyilvánosságát a napirend előzetes közzétételének s a jegyzőkönyv fölterjesztésének kötelezettségét, valamint a határozatképesség szabályait állapítja meg; a további részletek szabályozását az .ügyrendnek tartva fenn. A 17. §. a választmány összetételét szabályozza s a választmányi tagok számát, — a tisztviselőkön kívül — a budapesti kamarát illetően negyvenben, a vidéki kamarákat illetőleg — (a pontos meghatározást ez utóbbiakra nézve a szervező miniszteri rendeletre tartva fenn) — legalább tizennyolcban állapítja meg. Ily minimum megállapítása a választmányból kikuldendő fegyelmi bírósági tagok létszámára tekintettel (I. 41. §.) van szükség. A 18. §. B kamara tisztviselőinek és a választmány tagjainak három évre szóló megválasztását szabályozza, akként, hogy titkos választást és viszonylagos szótöbbséget ír elő, s gondoskodik arról, hogy a választmányban a kamarában képviselt foglalkozási körök mindegyike képviseletet találjon. E §. rendelkezik az iránt is, hogy a kamara tisztviselőinek s a választmányi tagok legalább felének lakása a kamara székhelyén legyen, ami a kamara ügymenete folytonosságának biztosítása szempontjából szükséges. Minthogy pedig nem lenne kívánatos, hogy a választmányban akár a közalkalmazásban levő mérnökök, akár pedig a kamarába a 70. §. kivételes intézkedései alapján bejutóit mérnökök többségre jussanak, e §. utolsó bekezdése oly értelmű rendelkezést tartalmaz, hogy a választmánynak legföljebb egy harmadrésze lehet közalkalmazásban levő mérnök, s legfeljebb egy hatodrésze olyan mérnök, aki a 70. §. alapján jutott be a kamarába. A 19. és 20. §. a választási eljárást szabályozzák, s e részeikben bővebb indokolást nem igényeinek. A 20. §. ezenkívül a választás eredményének a kereskedelemügyi miniszterhez való bejelentési kötelezettségét állapítja meg, s kimondja, hogy az elnök megválasztása a miniszter megerősítését igényli, ami biztosítja azt, hogy a kamara működéseért első sorban felelős elnök tisztségét mindig csak kormányzati szempontból is bizalomra méltó egyén fogja beíölthetni. A választás során netán előfordult szabálytalanság esetén a mérnöki tanácshoz való fellebbezés nyújt a 20. §. értelmében jogorvoslatot. A választási eljárás egyéb részleteinek szabályozását ez a §. az ügyrend feladatává teszi. A 21. §. a tisztviselői állásokban és a választmányban bekövetkező időközi üresedések esetére tartalmaz bővebb indokolást nem kivánó intézkedéseket. A 22. §. a választhatóság, valamint a tisztviselői vagy választmányi tagsági