Nemzetgyűlési irományok, 1922. III. kötet • 82-110. sz.

Irományszámok - 1922-91. Törvényjavaslat a mérnöki rendtartásról

91. szám 1C9 határozmányok intenciója, hogy a fölvételi kérelem elsőfokon gyors (az előterjesztéstől számított 15 nap alatti) elintézést nyerjen, s hogy a fölvételre vonatkozó döntés ellen indokolt esetben jogorvoslattal lehessen élni. Az elsőfokú döntés a kamara választmányának feladata, a föllebbezhető esetekben másodfokon a mérnöki tanács (1. 27. §.) dönt. A 70. §-ban említett esetektől eltekintve, nincs helye a fölebbezésnek olyankor, amikor a választmány a fölvételt képesítés hiánya miatt tagadta meg. Ez a §. foglalkozik a kamara tagjai sorából a 8. §. alapján foganatosítható törlés módozataival, s a törlési határozat ellen beadható fölebbezéssel; s megállapítja, hogy a 8. §. alapján való törlés és az érdekelt tag kérelme, illetve elhalálozása esetein kívül a kamara tagjai sorába fölvett mérnököt abból csak jogerős fegyelmi határozat alapján lehet törölni. A fölvétel és törlés nyilvánosságát a vonatkozó határozatnak az érdekelt fél részére való kézbesítésén és annak kifüggesztésén kívül még a jogerős fölvételnek qs és törlésnek az állam hivatalos lapjában való közzététele is biztosítja. A fölvételt a 9. §. hetedik bekezdése a kamara összes tagjainak ellenőrzése alá is helyezi, amennyiben kimondja, hogy valamely tag fölvétele ellen a vonatkozó határozat kifüggesztésétől számított 30 napon belül, a kamara bármely tagja élhet föllebbezéssel a mérnöki tanácshoz. A 10. §. értelmében a kamara tagjai sorába való fölvételt megelőzőleg a 7. §. értelmében eltöltendő gyakorlat megszerzése végett valamely kamaratagnál alkalmazóit mérnököt az illető kamaratag tartozik helyetteseként a kamaránál bejelenteni. Ez az intézkedés megadja a lehetőségét a mérnökhelyettesi intézmény kialakulásának, amire szükség van egyrészt azért, hogy az említett előgyakorlat megszerzésének ezen előreláthatólag legáltalánosabb módja szabályozható legyen, másrészt, hogy a kamara,tag oly segéderővel rendelkezzék, aki, — anélkül, hogy önálló .mérnöki gyakorlat folytatására jogosult lenne, — a kamaratag ügyeiben annak helyetteseként mérnöki szakkérdésekben eljárhasson. A rnérnökhelyettesek sorába val'ó fölvétel és törlés módozatait a kamara ügyrendje fogja megállapítani. Az ügyrendek határozmányai a beszámítható gyakorlat tárgyában a 7. §. értelmében kiadandó miniszteri rendelet határozmányával önként érthetőleg megfelelő összhangban kell, hogy legyenek, ami a kormánynak az ügyrend jóváhagyására vonatkozólag a 15. §-ban megállapított joga által kellően biztosítva van. A 11. §. megállapítja, hogy a kamara úgy tagjairól, mint a mérnökhelyettesekről törzskönyveket, — az e törzskönyvekbe föl nem vett mérnökökről pedig nyilvántartást vezet. A rendelkezések részletei közelebbi indokolást nem igényelnek. A 12, §. gondoskodik arról, hogy a kamara kellő időben mindazon adatok birtokába jusson, amelyek a törzskönyvek és nyilvántartások pontos vezetése céljából szükségesnek. Bővebb indokolásra e §. intézkedései sem szorulnak. A 13. §. értelmében a kamara kiadásainak fedezéséről a tagjaira kiróható évi tagsági dijak útján gondoskodik; ezenkívül indokolt, hogy azokra a köz- vagy magánalkalmazásban levő mérnökökre, akik kivételes esetekben magánmunkát teljesítenek anélkül, hogy a kamara tagjai lennének, a kamara esetről-esetre a díjazás 1%-áig terjedhető kamarai illetéket róhasson ki. Az ezen §. határozmányai alapján kiróható tagsági díjak és kamarai illetékeknek közigazgatási úton, közadók módjára való behajtását indokolja a kamara közérdekű hivatása s más hasonló intézményekre vonatkozólag megállapított hasonló törvényes intézkedések. E §. utolsó két bekezdése segítő alap létesítését, s az arra vonatkozó szabályzat