Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.
Irományszámok - 1922-50. A nemzetgyűlés gazdasági bizottságának jelentése a nemzetgyűlés 1922/23. évi költségelőirányzata és a mult nemzetgyűlés háznagyának a házszabályok 283. §-a alapján előterjesztett jelentése tárgyában
50. szám. 55 ken a címeken és rovatokon tehát végeredményben a nemzetgyűlésnél és őrségnél 58,639.104 K, a főrendiházi szükséglet fejében előirányzott összeggel együtt 59,642.118 K az egész rendes szükséglet, szemben az 1921/22. évi költség vetésben előirányzott 19,429.727 K-val, ami körülbelül háromszoros emelkedést mutat. Ennek a magában elég nagyarányú emelkedésnek főoka a dologi szükségleteknél az a körülmény, hogy a múlt évi előirányzat összeállítása oly időben történt, amikor koronánk értéke 2 5 svájci centimesnek felelt meg és a közhangulat annak még további emelkedésével számolt, holott azóta valutánk jóval alacsonyabbra szállott alá s ezzel kapcsolatban az egyes szükségleti cikkek óriási megdrágulása állott be. Emellett — amint az alábbi részletezésből kitűnik, — a személyi járandóságok egyes tételeinél is a tényleges viszonyoknak megfelelő leg részben igen jelentékeny többleteket kellett előirányozni. Az összesen 40,212.391 K-ban jelentkező kiadási többletből magára a képviselői illetmények rovatára 22,076.000 korona esik ezen illetményeknek a nemzetgyűlés határozatával törtónt felemelése folytán. 6,300.000 koronával több volt efpirányzandó a nyomdaköltségeknél annak következtében, hogy a szerződéses nyomdavállalatok az anyagárak és munkabérek emelkedésének arányában kénytelenek voltak a nyomtatványok előállítási költségeit is jelentékenyen emelni, másrészt pedig a kinyomatandó anyagnak is nagyobb menynyiségét kellett számításba venni arra való tekintettel, hogy a törvényhozásra a folyó költségvetési évben előreláthatólag nagyobb munka vár s a felsőház működésével felmerülő szükséglet is figyelembe volt veendő. 3,030.000 koronával kellett emelni a fűtési, 900.000 koronával a világítási, 1,350.000 koronáaz épületfenntartási, 1,300.000 koronával az irodai és háztartási kiadások tételét, a tényleges viszonyoknak és a napról-napra emelkedő beszerzési áraknak megfelelően. Ebben az arányban való emelkedéssel oszlik meg a többlet a dologi szükségletek egyéb, kisebb tóteleinél is. A tisztviselők és egyéb alkalmazottak rendszeresített állandó illetményeinél 1,080.047 K, a nem rendszeresített illetményeknél 471.756 korona többlet áll elő, az előbbieknél a lakpénzek, az utóbbiaknál a rendkívüli óradíjak emelése folytán. Kerek összegben 311.00.0 korona többletet idéz elő a személyi járandóságoknál azon körülmény, hogy a bizottság nem zárkózhatott el azoknak az előlépési viszonyokat valamennyire megjavító intézkedéseknek a törvényhozás tisztviselőire való kiterjesztése elől, amelyek minisztertanácsi határozat alapján időközben az állami szolgálat egyéb ágazatainál alkalmazott személyzetre nézve foganatosítást nyertek. Ez a minisztertanácsi határozat bizonyos irányelveket állapított meg a kinevezések ós előléptetések tekintetében, különösen a harctéri szolgálatuk vagy hadifogságuk folytán hivatali előmenetelükben hátramaradt tisztviselők érdekében, akiknek ebbeli sérelmét már a múlt nemzetgyűlés orvoslandónak találta 192.1. évi június hó 7-én hozott s azóta az 1922: VI. t.-c. 6. §-ában is érvényre emelkedett határozatával. Az előlépési lehetőségek javítása céljából figyelmenkívül hagy hatónak mondja ki a szóban lévő minisztertanácsi határozat azt is, hogy az illető ágazatnál van-e az 1921/22. évi költségelőirányzatba kellő számú magasabb fizetési osztályú állás felvéve. Minthogy a nemzetgyűlés tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira nézve érvényben álló szervezeti szabályzat határozottan megállapítja ennek a személyzetnek az igényjogosultságát mindazokra a kedvezményekre, amelyek az állami szolgálat más ágazatainak alkalmazottaira nézve érvényesülnek, a *
