Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.
Irományszámok - 1922-50. A nemzetgyűlés gazdasági bizottságának jelentése a nemzetgyűlés 1922/23. évi költségelőirányzata és a mult nemzetgyűlés háznagyának a házszabályok 283. §-a alapján előterjesztett jelentése tárgyában
56 50. szám. bizottság méltányosnak és indokoltnak látta mindezeknek a szempontoknak a figyelembevételével a nemzetgyűlés szolgálatában álló személyzetre nézve is némileg megjavítani az előlépési lehetőségeket. E cél érdekében a múlt évi költségelőirányzattal megállapított létszám változatlan fentartása mellett emelendőnek találta a magasabb fizetési osztályú állások számát az V. fizetési osztályban kettővel, a VI-ban szintén kettővel, a VII-ben egygj^el ; amely emelés mellett ezen magasabb fizetési osztályú állások arányszáma még mindig alul marad azon az arányon, amelyet az összehasonlítás alapjául számbavehető egyes minisztériumoknál (pl. a miniszterelnökségnél és belügyminisztériumnál) valamint az állami számvevőszéknél a múlt évi költségvetésben rendszeresített magasabb állások arányszáma a többi, alacsonyabb fizetési osztályú állások számához képest mutat. Indokoltnak látta továbbá a bizottság a nemzetgyűlés adminisztrációjában azt a szervezeti változtatást is, hogy az ú. n. » Nagyiroda *, amelynek személyzetében eddig vegyesen voltak fogalmazási és kezelési képesítésű tisztviselők, beolvasztassék az" elnöki hivatalba; magasabb jogi képesítéssel bíró tisztviselői annak fogalmazási személyzetéhez csatoltassanak, a többiek pedig az elnöki iroda külön státusát alkossák. Ez a szervezeti változtatás az adminisztráció egyszerűsítése mellett a munkaerőknek megfelelő ügykörben való alkalmazását, a munka arányosabb elosztását és az egységes irányítás megkönnyítését célozz*a; magában véve külön költséget nem okoz, sőt az eddig fogalmazási szakbeli képesítéssel nem fogalmazási szakban működő tisztviselőknek a szabályok szerint kijáró, ú. n * Szaktanulmányi pótlék- elestével némi megtakarítást is eredményez. Méltányosnak találta a bizottság valamennyire megjavítani az előhaladás lehetőségét a törvényhozás adminisztrációjában annyira igénybevett írógép kezelőnők részére is, akikre nézve a IX. fizetési osztály amúgy is az elérhető maximumot jelenti. A tisztviselői összlétszám emelése nélkül lehetővé vált ezen állásoknak eggyel való szaporítása a múlt évi költségirányzatban még a nemzetgyűlés terhére felvett, fizetési osztályba nem sorozott naplószerkesztősegédi állásnak a nemzetgyűlési létszámból való törlésével s az. írógépkezelőnők 15-re emelt létszámának akként való megosztásával, hogy a magasabb (IX. és X.) fizetési osztályba eggyel-eggyel több, a XI. fizetési osztályba pedig eggyel kevesebb jusson, mint az 1921/22. évi költségvetés alapján jutna. Az előlépési viszonyoknak ezen csekély mértékű megjavítása lehetővé tette, hogy egyes vezető állásokban működő érdemes tisztviselők abba a magasabb fizetési osztályba jussanak, amely az illető állásokra nézve a szervezeti szabályzatban is meg van nyitva s melyet az 1920-ban végrehajtott státusjavítás keretében még nem érhettek el. Nem zárkózhatott el a bizottság az altiszti személyzet státus viszonyainak megjavítása elől sem annak folytán, hogy az ezen személyzetre nézve 1919-ben a proletárdiktatúra által kizárólag a szolgálati idő alapján végrehajtott osztályozás egyes, már magasabb fokozatba jutott altisztek szerzett jogainak sérelmével járt s azóta állandó panasz tárgya. Ennek a beosztásnak revízióját elvben már a múlt nemzetgyűlés gazdasági bizottsága is elhatározta ; foganatosításra azonban mindeddig nem került sor. A szelekció alapjára való visszatérést s ezzel a szolgálati buzgóság és érdemesség számára kedvezőbb előmenetel megnyitását ennél az aránylag nagy számú személyzetnél a szolgálati fegyelem ós rendtartás érdeke is indokolja s főként erre való tekintettel kívánta a bizottság ezt a függő kérdést is e költségvetés
