Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.

Irományszámok - 1922-39. Törvényjavaslat nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetük minősítéséről

39. szám. Í5 talnok műértő is bevonassék. Tagja lenne továbbá a művészeti gyűjtemények szaktanácsának 1—1 egyetemi tanár, pl. a művészettörténetem^ illetve a művelődéstörténelem professzora. A többi gyűjteményeknél pedig, így a könyvtáraknál, levéltáraknál és természettáraknál az illető szaktanácsokban a 2—2 szakmájánál fogva legközelebbről érdekelt professzor foglalhatna helyet. A vázolt rendszer alkalmazása mellett minden könyvtári, levéltári és muzeális ügy a természetének megfelelő szakférfiak döntése elé kerülne. Az inkább adminisztratív természetű ügyek pedig ugyancsak a Tanács kebelében szervezett igazgatótanács hatáskörébe utaltatnának, mely 11 tagból állna és a Tanácselnökön kívül az öt intézet első tisztviselőjéből és ugyancsak öt más tagból alakulna. Látnivaló, hogy az igazgatótanácsban a súlypont a gyűjtemény első tisztviselőire esnék, kiknek hosszabb adminisztratív praxisa az ügyek megfelelő ellátását garantálná. Tagjai lennének továbbá az igazgatótanácsnak tanárok és műértők is úgy, hogy a tanárok száma a műértőkét legalább eggyel meghaladja. A törvény a szervezetnek csak alapvonásait tartalmazhatja, a további részletek : minden egyes gyűjtemény különleges szaktanácsának egybeállítása, a tanácskozás és határozathozatal módja stb. a tanács szervezeti szabályzatában lesznek rendezendők. 3. §. Az önkormányzati testek csak akkor válnak életképes alakulattá, ha •érdemleges hatáskörük van. Ha ellenben csak harmadrendű jelentőségű kérdéseket utalunk elébük ós"csak véleményadás jogával ruházzuk fel azokat, a határozathozatal jogával pedig nem, akkor a résztvevők hamarosan elkedvetlenednek, munkájukat feleslegesnek látják s az egész alakulat szétesik E szempont szemelől tévesztése volt az oka annak, hogy számos félénk önkormányzati kísérletünk előbb-utóbb zátonyra jutott. E tanulságokon okulva a javaslat a Tanácsnak érdemleges hatáskört biztosít s e szakasz 12. pontja megnjntja a lehetőségót annak, hogy hatásköre a megalkotandó szervezeti szabályzatban még kiterjesztessék. Mindjárt szervezéskor a hatáskörnek tágabb megvonásától a javaslat azért tartózkodik, mert időt kíván biztosítani az egyes nagy közgyűjteményeknek arra, hogy az önkormányzati élet előnyeit tapasztalván, önmagától oszoljon el az az aggodalom, mely a Tanácstól az egyes intézetek különállását félti. A Tanács önállóságát lesz hívatva erősíteni az a rendelkezés,, hogy maga jelöli saját elnökét és miniszteri meghívás alá eső tagjait vagyis a Tanácsba bevonandó professzorokat és műértő mecénásokat. A Tanács legérdemlegesebb joga, hogy jelöli az intézetek tudományos és közigazgatási tisztviselőit és a tudományos segédszemélyzet tagjait, úgy a kezdőállások betöltésénél, mint a magasabb állásra való kinevezésnél. A jelölésre és a kinevezésre vonatkozó részletes rendelkezéseket a javaslat 5. §-a tartalmazza, amely szerint a Tanács jelölésével szemben a vallás- és közoktatásügyi minisztert csak a visszautasítás joga illeti meg. Ezek szerint nagy közgyűjteményeinket a kandidál ásnak ugyanaz a joga illetné meg, -amellyel egyetemeink bírnak. A Tanács megállapíthatja az intézetek alkalmazottaira nézve a meddő-. séget és a férhetetlenséget A meddőség és a férhetetlenség fogalmát a 7. §. árja közelebbről körül és szabályozza a megállapításánál követendő eljárást is. Hivatása lesz, hogy szabatosan megvonja az egyes intézetek gyűjtési