Nemzetgyűlési irományok, 1922. II. kötet • 38-81. sz.

Irományszámok - 1922-39. Törvényjavaslat nemzeti nagy közgyűjteményeink önkormányzatáról és személyzetük minősítéséről

14 39. szám. kívántatnak. Később azonban a miniszter nz állandó közreműködést igénylő klnökséget nem láthatja el, hanem szintén öt évről öt évre elnököt nevezne ki. Különösen hangsúlyozni kívánom, hogy nincs szó újabb állás szervezéséről s hogy az elnök rendszeres illetményeket nem élvezne. A folyó ügymenet ellátása az ügyvezető alelnökre nehezednék. Mivel egyfelől az állam mai pénzügyi helyzetében új hivatal szervezése ki van zárva, másfelől rendszeres ügymenet hivatal nélkül nem biztosítható, azért a javaslat azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az alelnöki tisztet a tanácsban képviselt intézetek első tisztviselői rangjuk sorrendjében két évenkint váltakozva töltik be. Az első tisztviselők a miniszter által melléjük kirendelt titkaira és saját intézetük személyzetére támaszkodva a folyó ügyeket könnyű szerrel el fogják látni. A Tanács szervezetének megállapítását lényegesen megnehezíti, hogy fennhatósága alatt igen különböző irányú gyűjtemények és személyzet lesz egyesítve. Ez a nehézség azonban már adva van legnagyobb intézetünknek : a Nemzeti Múzeumnak beíső szervezetében, amely a könyvtár mellett művészeti gyűjteményt (a régiségtárt), természettudományi gyűjteményeket és néprajzi múzeumot, tehát egészen heterogén anyagot foglal magában. A közönséges önkormányzati schémával, egységesen összeállított változatlan összetételű kollégiummal a szervezeti kérdést megoldani nem lehetne s a Tanácsnak több esetben szaktanáccsá kell differenciálódnia, kisebb tanácsokká mintegy feloldódnia. A javaslatban tervezett tanácsnak sajátossága éppen abban állana, hogy 27 tagú teljes ülésben csak igen csekély szám esetben járna el. Csupán akkor, mikor saját elnökét és tagjait jelölné, a jövőben képviselőjét a felsőházba megválasztaná és midőn egészen általános természetű könyvtári, levéltári és muzeális kérdésekben kellene állást foglalni. A valódi munka azonban részben szaktanácsokban, részben igazgatótanácsban folyna. A javaslat az egységes bizottsági rendszer helyett az ügyek és intézetek szerint váltakozó tanácsok rendszerére van .fölépítve. Az intézetek nincsenek ugyan izolálva, de egymással csak rokonirányú táraik és rokontermészetű tennivalókat kifejtő tisztviselőik révén fonódnak össze. A szaktanácsok 5 — 5 tagból állnának és az elnökön kívül 2 intézeti tudományos főtisztviselőből és 2 más tagból alakulnának. A javaslat minden egyes gyűjtemény részére irányának, természetének megfelelő szaktanácsot állít össze és heterogén ügyeknek és szakembereknek összekapcsolását gondosan kerüli. A Nemzeti Múzeum természettudományi gyűjteményei és a Szépművészeti Múzeum között belső kapcsolat nincs és éppen ezért a szaktanácsokban ilyen heterogén irányú gyűjtemények és szakmák képviselői együttműködni nem fognak. De az Országos Levéltár és a Nemzeti Múzeum kézirattára, az Egyetemi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum könyvtára, az Iparművészeti Múzeum és a Nemzeti Múzeum érem- és régiségtára egymáshoz természetüknél fogva igen közel álló gyűjtemények, melyeknek szakszemélyzete egymást a szaktanácsokban sikeresen támogathatja. Ezért a javaslat szerint a szaktanács tagja az érdekelt intézet első tisztviselője, továbbá ha a Nemzeti Múzeumot érdeklő ügyről van szó, akkor az intézet érdekelt osztályának vezetője, ha pedig más intézetről van szó, akkor a rokon legközelebbi intézet első tisztviselője lenne. Amint már érintve volt, az ötös szaktanácsok 2—2 intézeti főtiszt viselőn kívül még 2—2 más tagból állnának. A művészeti gyűjteményeknél, úgymint a Szépművészeti Múzeumnál, az Iparművészeti Múzeumnál és a Nemzeti Múzeum régiségtáránái nagyon kívánatos,, hogy a szakembereken kivül a szaktanácsban 1—1 finom Ízlésű nem hiva-