Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-8. Törvényjavaslat a Dunára vonatkozó végleges szabályzat megállapítása tárgyában 1921. évi július hó 23-án Párisban kelt egyezmény becikkelyezéséről

84 8 szám, Protocole final. Zárójegyzőkönyv. Au moment de procéder à la signature de l'Acte établissant le Statut définitif du Danube et en vue d'en préciser le sens, les Plénipotentiaires soussignés sont convenus de ce qui suit: Ad. Article IL En ce qui concerne la partie de la Tisza située entre làembouchure du Szamos et Tisza-Ujlak, le régime du présent statut y sera appliqué dès que cette partie sera reconnue navigable par la Commission interntaionale du Danube. Ad. Article XIX. La disposition du deuxième alinéa de l'article XIX ne met pas obstacle à ce que les États riverains réclament éventuellement le bénéfice des dérogations qui seraient autorisées par la Convention générale prévue à l'article 338 du Traité de Versailles et aux articles correspondants des autres Traités de Paix. Ad. Article XXII. a) Par le trafic visé à l'alinéa 2 de l'article XXII on doit entendre tout service public de transport de voyageurs et de marchandises organisé par un pavillon étranger entre les ports d'un seul et même État, lorsque cette exploitation s'effectue Közvetlenül a Dunára vonatkozó végleges szabályzatot megállapító okmány aláírása előtt, az okmány értelmének pontos meghatározása végett az alulírott meghatalmazottak a következőkben állapodtak meg: A II. cikkhez. A Tiszának a Szamos torkolata és Tiszaujlak között fekvő részére vonatkozólag a jelen szabályzat rendelkezései alkalmazást fognak'nyerni, mihelyt a Nemzetközi Dunabizottság azt a részt hajózhatónak elismeri. A XIX. cikkhez. A XIX. cikk második bekezdésében foglalt rendelkezés nem lehet akadálya annak, hogy a parti Államok a Yersaillesi Szerződés 338. cikkében és a többi Békeszerződés megfelelő cikkeiben jelzett általános Egyezmény által engedélyezhető eltérések előnyeit ne igényelhessék. A XXII. cikkhez. a) A XXII. cikk 2. bekezdésében jelzett forgalom alatt idegen lobogó által egy és ugyanazon Állam kikötői között utasok és árúk szállítására szervezett minden nyilvános szolgálatot kell érteni, amennyiben ez az üzem rendszerességénél, folytonos-