Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-7. A pénzügyi bizottság jelentése "az 1922/23. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról" szóló 2.számú törvényjavaslat tárgyában

.7. szám. 53 c) - aranyárúszerek és huzalok után kg.-ként 5.000 (Ötezer) koronát; d) ezüstárúszerek és huzalok után kg.-ként 500 (Ötszáz) koronát; e) aranyozott valódi (ezüst) huzalok után kg.-ként 550 (Ötszázötven) koronát. 16. §. Az 1921 : XXIII. t.-c, 17. §-ának első és negyedik bekezdése úgy módosíttatik, hogy az 1922. évi III. lakbér-negyedtől kezdve az 1918. évi állami házadó alapjául vett haszonértek 60%-a fizetendő kincstári haszonrészesedés fejében, ha a lakbér a lakásrendelet értelmében az 1917. évi bérnek csak négyszeresére emelhető. Ehhez az összeghez az 1918. évi állami házadó alapjául vett haszonérték további 20—20%-ának megfelelő összeg járul hozzá minden olyan házbértöbblet után, amely többlet az előző bekezdésben említett béremelés összegén felül az 1918. évi házadó alapjául vett haszonértéknek legalább 50 és legfeljebb 100%-át teszi ki. A házhaszonrészesedésből 20%-nak megfelelő, de legalább évi 60 millió koronát kitevő összeg az alábbi 19. §. rendelkezéseinek megfelelően a lakásépítési akció céljaira kibocsátandó kölcsön tőke és kamat törlesztésére szolgál. 17. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az építkezések előmozdítása érdekében a Magyar Pénzügyi Szindikáftus által a jelen törvény értelmében alapítandó szövetkezetet jelzálogkötvények kibocsátásával bízza meg. A jelzálogkötvények teljesen tehermentes, vagy az építkezés idejében mutatkozó forgalmi értéküknek legfeljebb 10 százaléka erejéig megterhelt ingatlanokon épülő épületek építési költségét, továbbá a kölcsön kibocsátási költségeit ós árfolyamveszteségét meg nem haladó előre meghatározott számú évek alatt törlesztendő oly kölcsönök alapján bocsáthatók ki, amelyeknek biztosítására szolgálnak: a) a kölcsönből létesítendő építkezésekre szolgáló ingatlanok továbbá ezeknek tartozékai, mindennemű haszonvétele, haszonélvezete ós bérjövedelme; h) az állam, állami intézetek, közterhek kivetésére jogosult testületek, vagy ilyen társulatok, végre más hitelt érdemlő jogi vagy természetes személyek részéről minden feltételtől mentesen vállalt az a kötelezettség, hogy esedékességükkor pontosan kiegyenlítik a kölcsön tőketörlesztési, kamat- ós kezelési-költség szükségletének fedezésére szükséges összegeknek azt a részét, amely az a) pont értelmében lekötött jövedelmekből bármely okból tényleg nem fedeztetnék. A kötelezettséget vállalónak nem kell szükségképen a lekötendő ingatlan tulajdonosának lennie. Nem az állam részéről vállalt ilyen kötelezettség ellenében engedélyezett kölcsönök alapján jelzálogkötvények csak akkor és annyiban bocsáthatók ki, ha és amennyiben a m. kir. pénzügyminiszter ehhez hozzáj árait. A kibocsátandó jelzálogkötvények biztosítására külön alap alakítandó, amely alap a jelzálogkötvények összességének biztosítékául szolgál, s amely alapra, illetőleg annak vagyonára végrehajtás nem intézhető. Ezen alap elhelyezósóre és jövedelmezővé tótelére nézve, amennyiben a jelen törvény másként nem intézkedik, ugyanazok a szabályok irányadók, amelyek a zálog-