Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-2. Törvényjavaslat az 1922/23. költségvetéi év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról

30 2. szám. felülbélyegzést! bankjegyek belföldi benyújtói ellen minden esetben meg is indíttatta az eljárást. Minthogy azonban az Osztrák-magyar banknak általunk kicserélt jegyeit a bank felszámolóinak záros határidőn belül kell rendelkezésre bocsátunk az összes bűnvádi eljárások lefolytatása esetén pedig a méltányosságból névértékük 25°/o-ával becserélt hamis felülbélyegzésü bankjegyek nagy része esetleg már csak oly időpontban juthatott volna rendelkezésünkre, amikor azok az Osztrák-magyar bank felszámolásával kapcsolatban már nem értékesíthetők, a pénzügyminiszter a bankjegycsere befejezése után, amikor tehát további hamisítástól már nem kellett tartani, a bűnvádi eljárás megindítását mindazon esetekben mellőzte, amikor semmiféle terhelő adat nem merült fel arra nézve, hogy az 1920: III. t.-c.-ben meghatározott valamely bűncselekményt a bankjegy benyújtója követte el. A fenti okok még fokozottabb mérvben esnek latba a külföldről beküldött hamis felülbélyegzésü bankjegyek tekintetében. Ez esetben ugyanis a külföldi hatóságoknak kellett volna az eljárást lefolytatni, az eljárás tehát még hosszadalmasabb és amellett minden bizonyossággal eredménytelen lett volna. Ezért a hamis felülbélyegzésü bankjegyek külföldi benyújtói ellen a pénzügyminiszter egyáltalán nem indított bűnvádi eljárást, a kívánt cél biztosítása érdekében azonban jutalmat tűzött ki a külföldi rendőrhatóságok részére a magyar felülbélyegzés hamisítóinak kézrekerítéseért. 22. §-hoz. A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvények alapján eddig is fennállott közgazdasági és állampénzügyi szempontból egyaránt nagy fontossággal bíró ez a rendelkezés törvénybe iktatása azért szükséges, hogy kivételes hatalom alapján kiadott rendeletet hatályon kívül lehessen helyezni. Ugyanezen §. második bekezdésében foglalt felhatalmazás azért szükséges, mert gazdasági viszonyaink, főleg az utódállamokkai való gazdasági kapcsolat és érintkezés nehézségei egyes esetekben még mindig lehetetlenné teszik, hogy a részvénytársaságok ós szövetkezetek az elszakadó területeken lévő vállalataikkal kellő időben elszámolhassanak, ez alapon mórlegüket megállapíthassák és közgyűlésüket az alapszabályokban előírt határidőig megtarthassák. 23. §-hoz. A Magyarország területén aranyban teljesítendő fizetések kérdését a kormánynak az 1912:LXIII. t.-c-ben nyert felhatalmazás alapján kiadott 9.420/1914. M. E. számú rendelete szabályozza Ezen rendeletnek a változott viszonj^ok folytán a jövőre nézve netán szükséges módosítására adja meg ez a szakasz az eddig csak a kivételes hatalom alapján meg volt felhatalmazást. 24. §-hoz. Jogrendszerünknek régen érzett hiánya, hogy a részkötvények és a záloglevelek birtokosainak közös képviseletét és a részkötvények birtokosait illető követelések telekkönyvi bejegyzését nem szabályozza. Csakis a jelzálogintó-