Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-21. Törvényjavaslat a tisztességtelen versenyről

236 21. szám. ható eljárásba való bekapcsolása (39. §.) a következő okokból mutatkozik célszerűnek: A kereskedelmi ós iparkamarák hivatásához tartozik az is, hogy a kereskedelem és ipar terén a verseny tisztességét ellenőrizzék és a tisztességtelen verseny leküzdésére a maguk részéről is mindent megtegyenek. Ebbeli hivatásuknak azonban eredményesen csak akkor felelhetnek meg, ha minden ilyen folyamatba tett eljárásról tudomást szereznek. A kereskedelmi ülnöki intézménynek ez ügyekben való felelevenítése, ez intézmény eltörlését indokoj.0 körülményekre való tekintettel, nem kívánatos. Ha azonban annak a szaktestületnek, amely közérdekből felszólalhat, alkalma van arra, hogy a tárgyaláson kiküldöttel képviseltesse magát, -ezzel elérhető az, hogy az illetékes szaktestület a közérdek megóvása szempontjából szükséges adatokat, felfogásokat stb. a bíróval közölhesse, de elérhető az is, hogy a bíró mindazokban a kérdésekben, amelyekre nézve felvilágosításra van szüksége, a legrövidebb és legközvetlenebb úton mintegy szakértői véleményt nyerjen. A kamaráknak ily módon való bekapcsolása alkalmas lesz az ügyek elintézésének szakszerűségét és a forgalmi érdekkörökben uralkodó nézettel ós felfogással egyezését biztosítani, a bíróságot pedig közvetlenül közel hozni a forgalomnak eleven tényezőihez, ami különösen a jelen ügyekben való ítélkezésnél igen lényeges. Azok a megfontolások, amelyekre tekintve a javaslat a kereskedelmi ós iparkamaráknak a polgári perbe keresetindítás nélkül is beavatkozást enged, indokolttá teszik azt is, hogy a kamarák a bűnvádi eljárás során is érvényesíthessék a gazdasági közérdek szempontjait akkor is, ha sem magánindítványt nem terjesztettek elő, sem a főmagánvádat nem képviselik. A 40. §. a jelen javaslat 11. §-ában említett zárlatra vonatkozó eljárási szabályokat sorolja fel. A 4L. és 42. §-ok lehetővé akarják tenni azt, hogy a kereskedelmi és iparkamarák a tisztességtelen verseny elleni küzdelemben hatékonyan közreműködhessenek oly módon, hogy egyrészről a javaslatban javukra biztosított jogok érvényesítése és feladatok ellátása érdekében külön szervet létesítsenek, másrészről a tisztességtelen verseny enyhébb eseteiben a kamarai választott bíróságok ítélkezzenek. A 43. és 44. §-okban foglalt rendelkezések külön megokolásra nem szorulnak. A 45. §. rendelkezése kiterjed a javaslatban meghatározott bűncselekményekre is és ebben a vonatkozásban jelentősége csak annyi, hogy a Btk. 1. és 2. §-ával összhangban kiemeli azt az elvet, hogy a javaslat csak oly bűncselekményekre terjed ki, amelyeket hatálybalépése után követnek el. Erre világosan utal a §-nak az a szövegezése, hogy a javaslat hatálybalépése előtt megkezdett cselekményt csak akkor lehet be nem fejezettnek tekinteni, ha az a javaslattal ellenkező állapot vagy állandó berendezés fenntartásában nyilvánul meg. A második bekezdés gyanánt beiktatott rendelkezésre azért van szükség, mert ami a javaslat 16. §-a szerint szédelgő feldicsérés vétsége, az a törvény életbelépéséig az 1884. évi XVII. törvénycikk 157. §. d) pontja értelmében rendszerint kihágás, mely hivatalból üldözendő, míg a szédelgő feldí cséres vétsége miatt csak magánindítványra lehet megindítani a bűnvádi eljárást. A következetesség azt kívánja tehát, hogy olyan cselekményt, mely a törvény értelmében csak magánindítványra üldözhető, akkor is csak magánindít-