Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-21. Törvényjavaslat a tisztességtelen versenyről

21. szám. 237 hányra lehessen üldözni, ha azt a törvény életbelépését megelőző időpontban követték el. Ehhez képest legcélszerűbbnek az mutatkozik, ha a büntető törvényköuyveket életbeléptető 1880. évi XXXVII. törvénycikknek ezt a kérdést szabályozó rendelkezése kerül megfelelő alkalmazásra. Minthogy a javaslatban meghatározott bűncselekmények tónyálladékai úgy vannak megszerkesztve, hogy azokat sajtóbeli közleménnyel való elkövetés esetén a sajtótermék tartalma égessen rendszerint nem foglalhatja magába s így ezek a bűncselekmények nem tekinthetők a sajtóról szóló 1914. évi XIV. törvénycikk 32. §-a értelmében sajtó útján elkövetett bűncselekménynek, magától értetődik, hogy rájuk sem a külön sajtójogi felelősségre, sem a sajtó eljárásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. Nem is indokolhatná semmiféle megfontolás azt, hogy a szerkesztő, kiadó stb. tárgyi felelőssége érvényesüljön olyan bűncselekményekre nézve, amelyek a sajtótermék tartalmából rendszerint a legszorgosabb figyelem mellett sem derülnek ki, amelyekért tehát helyesen csak azt lehet büntetni, aki azokat szándékosan követi el. A 46. §. felhatalmazza az igazságügyminiszterfc, hogy a törvény alapján folyamatba tehető polgári nem peres eljárás szabályait — ideértve a zárlaton felül tehető ideiglenes intézkedésekre vonatkozó szabályokat is — rendelettel állapítsa meg. Miután zárlati rendelkezést csak a törvényben meghatározott esetekben (11. és 39. §-ok) lehet alkalmazni és szükségessé válhatik, hogy a a tisztességtelen verseny egyéb eseteiben is meg legyen akadályozható a tisztességtelen verseny folytatása a per befejezése — az ítélet jogerőre emelkedése — előtt is: ezért indokolt, hogy a bíróság már a per megindítása előtt vagy folyama alatt perenkívül is tehessen ilyen intézkedéseket. Az erre vonatkozó eljárás szabályozását, épen úgy, mint az annak idején az 1912. évi LIV. törvénycikk 104. §-a alapján a kereskedelmi ügyekben követendő perenkívüli eljárásra, vagy amint a szerzői jogról szóló 1921. évi LIV. törvénycikk alapján az említett törvény alá éső bírói eljárásra nézve történt, legcélszerűbb az igazságügyminiszter által kibocsátandó rendeletre bizni. * Budapesten, 1922. évi július hó 21-én. Dr. Walko Lajos s. k., m. Jcir. kereskedelemügyi miniszter.