Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-21. Törvényjavaslat a tisztességtelen versenyről

228 21. szám. III. FEJEZET. Büntető rendelkezések (16—27. §§.). A tisztességtelen verseny körébe eső bűncselekmények megbüntetésére a javaslat csak annyiban terjed ki, amannyiben azok a versenynek az üzleti tisztesség és általában a jó erkölcs követelményei által korlátolt szabadságát sértik. A javaslatnak ezt az álláspontját azok a rendelkezések is kidomborítják, amelyek az ily bűncselekmények miatt a bűntetőbíróság előtt fellépni jogosult személyek körét egyfelől megszorítják, amennyiben egyes vétségek eseteiben csak a versenytársakat jogosítják fel magánindítvány előterjesztésére, másfelől azonban az említett kört ki is terjesztik, mert az ily vétségek eseteiben nemcsak a közvetlenül sértett versenytársat, hanem a többi versenytársakat is, sőt a verseny tisztességére őrködni hivatott gazdasági érdekképviseleteket is felruházzák a magáninditvány előterjesztésének jogával. A javaslatnak ugyanis nem lehet feladata a tisztességtelen versennyel veszélyeztetett más érdekkörök büntetőjogi védelméről gondoskodni, s ezért nem is érinti azokat a büntető jogszabályokat, amelyek a tisztességtelen verseny fogalma alá eső bűncselekményekkel kapcsolatban felmerülő más sérelmek megtorlásáról rendelkeznek. Ehhez képest a javaslat büntető rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik. A javaslatban meghatározott vétségeknek közös jellemző vonása, hog}~ csak szándékos elkövetésük esik büntetés alá, sőt — az üzleti vagy üzemi titok megsértésének kivételével — büntethetőségüknek közös feltétele ezenfelül az is, hogy a tettes célja valamely árú kelendőségének fokozására vagy más üzleti közönségének elvonására irányaljon. Azonos megitólés alá esnek továbbá az ily vétségek annyiban is, hogy miattuk a bűnvádi eljárást csak magánindítvány alapján lehet megindítani és a magánindítványra jogosult a vádat is képviseli, mint főmagánvádló. Ami az egyes vétségeket illeti, ezekre nézve a következő szempontokat kell kiemelnem: A szédelgő féldicsérés vétsége lényegileg azt a tárgyi tényálladékot öleli fel, amelyet a javaslat a magánjogi következmények szempontjából a 2. §-ban határoz meg. Az eltérés az elkövetés módjainak részletezőbb meghatározásában van, amit az tesz szükségessé, hogy a javaslatnak egyfelől arra kell törekednie, hogy szabatosan körülhatárolja azt a területet, amelyen belül a szédelgő feldicsérés büntetőjogi következményekkel járhat, másfelől azonban óvakodnia kell attól, hogy ezt a kört túlságosan szűkre szabja, nehogy büntetendő tónyálladék hiányában súlyos megítélés alá eső visszaélések mentesüljenek a büntetés alól. ^ A reklámszédelgésben rejlő cselekmény büntetőjogi minősítésére és büntetésére vonatkozólag röviden a következőket jegyezhetem meg. Alig van a verseny terén tisztességtelen cselekmény, amely annyi variációt tüntet fel, mint épen ez. A reklámszédelgós oly mélyen és érzékenyen belenyúlhat a kereskedő vagy iparos üzleteibe, hogy erélyesen és következetesen folytatva azt, rövid idő alatt vevői körétől megfoszthatja és fennállását komolyan veszélyeztetheti. Lehetnek esetek, melyek nagyobb erkölcsi és anyagi kárt okoznak, mint a csalás.