Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-21. Törvényjavaslat a tisztességtelen versenyről

218 21. szám. a nemzetközi érintkezés gyámolító ereje is támogassa, már most meg kell teremtenünk azokat az intézményes biztosítékokat, amelyek hazai kereskedel­münk javára a megkötendő kereskedelmi szerződéseknél a lehető legtöbb előnyt nyújtják. E biztosítókoknak egyike a tisztességtelen verseny ellen való hathatós oltalom is. Bizonyos, hogy a tisztességtelen verseny koránt sem csak a kereskedelmi forgalomnak kóros kinövése. Gyökerei lenyúlnak abba az általános emberi jelenségbe, amely a létért való küzdelem, az egyéni önzés, érvényesülni­akarás túlkapásaiban jelentkezik. A tisztességtelen törtetés, összeköttetéseknek, illetéktelen befolyásoknak felhasználása a közpályákon; kliens- ós páciens­eihódítások tisztességtelen eszközökkel az ügyvédi és orvosi pályán stb. mind édes testvérei a kereskedelmi forgalomban csak öntudatosabb ós markánsabb alakban burjánzó tisztességtelen versenynek. Azok az okok, amelyek a keres­kedelmi forgalomban jelentkező tisztességtelen verseny jelentőségét az imént érintett kóros jelenségek felé emelik ós e kinövés üldözését a jogrend rnel­lőzhetlen feladatává teszik, a többek között: a versenyzők nagy száma; a kereskedelmi pályának teljes szabadsága, amely nem tűrvén meg az előzetes kiválasztást, egyúttal lehetővé teszi a szellemileg és erkölcsileg nem eléggé művelt elemeknek is e pályára tódulását; de legfőképpen a kereskedelem megbízhatóságának biztosításához fűződő jelentős közgazdasági érdek. II. A tisztességtelen verseny ellen való védekezés törvényes szabályozá­sának legelső feltétele azoknak a cselekvőségeknek ós magatartásoknak le­hetőleg, pontos elhatárolása, amelyeket a köztudat a tisztességtelen verseny körébe tartozóknak minősít. £L törvénynek arról, hogy a tisztességtelen verseny fogalmát egy min­denre Isiterjedő és kimerítő meghatározással rögzítse meg, már eleve le kell mondania. Az üzleti élelmesség, a folyton fejlődő és változó kereskedelmi élet, az egyes foglalkozási ágaknak speciális tulajdonságai, a tisztességtelen keres­kedelemnek kimeríthetetlen fantáziája stb. stb., a tisztességtelen versenynek annyira változatos és nap-nap után módosuló válfajait forrották ki, hogy a definíció műszerei tehetetlenül pattanak le ennek a sikamlós, Proteusz-szerű társadalmi jelenségnek a testéről. Ez a körülmény, továbbá az, hogy a védekezés fegyvereinek a tisztes­ségtelen verseny különböző alakjainak veszélyességéhez kell igazodni, magya­rázza meg azt, hogy az egyes törvényhozások nem elégedhetnek meg a tisz­tességtelen verseny általános fogalmi meghatározásával, hanem egyenként kénytelenek felsorolni azokat a cselekményeket, melyeket a törvénnyel utol akarnak érni; de hogy viszont nem elégedhetnek meg ezzel sem, hanem számolván a tisztességtelen versenynek minduntalan felbukkanó újabb és újabb alakzataival, ezeknek megelőzésére általános szabályt, úgynevezett generalis klauzulát is kénytelenek beállítani a törvénybe. Meg kell egyébként jegyeznem, hogy a tisztességtelen versenyről szóló törvények mindenhol csak a tulaj donkópeni szűkebb értelemben vett tisztességtelen versenynek cselekvőségeire vannak figyelemmel, más különleges törvényeknek tartván fönn a tágabb értelemben vett tisztességtelen verseny megnyilvánulásai­nak leküzdését. így kétségtelenül tisztességtelen versenynek lehet tekinteni, anélkül, hogy éppen a tisztességtelen versenyről szóló különleges törvény volna a megfelelő hely megakadályozására, pl. a kereskedelmi csalásnak számos esetét; árúk, értékpapírok tőzsdei árfolyamának jogtalan befolyáso­lását ; árúknak, élelmiszereknek hamisítását; hamis súlyoknak és mórtékeknek

Next

/
Thumbnails
Contents