Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-15. A m. kir. minisztériumnak 5.555/1922. M. E. számú rendelete a lakásügy rendezéséről

15. szám. 157 az említett munkástelepen levő lakások borét oly összegre lehet emelni, amilyent hasonló lakásért a székesfőváros külső részein általában fizetnek. Ha egyes kislakásokra kivételes körülmények, nevezetesen a lakás minősége, a bérlőnek szembetűnően kedvező vagyoni vagy kereseti viszonyai, életmódjának külső ismérvei, vagy az a körülmény, hogy a lakásbére tiz év óta nem emelkedett, az 50. §. és a jelen §. előbbi bekezdései szerint a kislakásra megállapítható bérnél magasabb bér megszabását indokolják, a bíróság a háztulajdonosnak (bérbeadónak) kérelmére a bórt az általános gazdasági viszonyoknak megfelelő magasabb összegben is megállapíthatja. Ha a bérlő lakásának egy részét albérletbe adja és az albérleti összeg a lakás bérét meghaladja, a tulajdonos az 50. §. és a jelen §. előbbi bekezdései alapján járó béren felül a jelen rendelet életbelépését követő hónap első napjától kezdve az albérlő által a lakás használatával kapcsolatban bármely címen fizetett albérleti összeg 20°/o-át bérlőjétől részesedés címén követelheti. Ha az albérleti összeg az egész lakás bóréhez viszonyítva aránytalanul nagy, a háztulajdonos magasabb részesedést is követelhet. Az albérlet megszűntével a tulajdonosnak (bérbeadónak) ez a követelése megszűnik. Vita esetében a bíróság határoz. Nem lakás céljára használt helyiségek bércnek megállapítása. 52. §. Nem lakás céljaira használt helyiségek (iroda, üzlet, raktár stb.) bérét a háztulajdonos (bórbeadó) szabadon emelheti, ha azonban a bérlő ezt indokolatlanul magasnak tartja, a béremelésnek vele történt Írásbeli közlésétől tizenöt nap alatt a bíróságtól a bér móltányos megállapítását kérheti. Ha a helyiség évi tiszta bére az 1920. évi május hó 1. napján 2.000 koronát meg nem haladott és a tulajdonos (bérbeadó) az 1917. évi november hó 1. napján kikötve volt tiszta bérnek tizenötszörösét meg nem haladó összeget követel; vagy, ha a helyiség évi tiszta bére az 1920. évi május hó 1. napján 2.000 koronán felül volt, de 6.000 koronát nem haladott meg és a tulajdonos (bérbeadó) az 1917. évi november hó 1. napján kikötve volt tiszta bérnek húszszorosát meg nem haladó összeget követel; vagy, ha a helyiség évi tiszta bére az 1920. évi május hó 1. napján 6.000 koronán felül volt, de 12.000 koronát nem haladott meg és a tulajdonos (bérbeadó) az 1917. évi november hó 1. napján kikötve volt tiszta bérnek harmincszorosát meg nem haladó összeget követel; a bérlő a béremelés ellen kifogást nem tehet, jogában áll azonban az első bekezdésben említett határidőben a helyiség bérletét a béremelés hatályba lépésétől kezdődő hatállyal felmondani. Az olyan helyiség bérének szabad emelése miatt, amelynek évi tiszta bére az 1920. évi május hó 1. napján a 12.000 koronát meghaladta, bírói megállapítást nem lehet kérni. Az 1922. évi augusztus hó 1. napjától az 1923. évi május 1. napjáig terjedő időre azonban az ilyen helyiség bérét az 1917. evi november hó 1. napján érvényesen kikötve volt évi bér negyvenszeres összegénél magasabbra nem lehet emelni. A bíróság a helyiség bérét az általános gazdasági viszonyoknak meg-