Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-15. A m. kir. minisztériumnak 5.555/1922. M. E. számú rendelete a lakásügy rendezéséről

156 15. szám. Középlakás Budapesten az a lakás, amelynek évi tiszta bére az 1920. évi május 1. napján 4.000 koronán felül volt, de 6.000 koronát nem haladott meg; vidéken pedig az a lakás, mely öt vagy hat szobából áll. Nagy lakás Budapesten az a lakás, melynek évi tiszta bére az 1920. évi május hó 1. napján 6.000 koronán felül volt, de 8.000 koronát nem haladott meg, vidéken pedig az a lakás, a mely hatnál több, de tíznél kevesebb szobából áll. Fényűzőiakás Budapesten az a lakás, amelynek évi tiszta bére az 1920. évi május hó 1. napján 8.000 koronát meghaladott, vidéken pedig az a lakás, amely tíz vagy több szobából áll. Ha a lakás 1920. évi május 1. napján nem volt bérbeadva, az előbbi bekezdésekben említett bérösszeg helyett az adóalapul vett becsérték irányadó. A kislakások bérét a tulajdonos (bérbeadó) az 1917. évi november hó 1. napján érvényesen kikötve volt tiszta bérnek négyszeres összegére; középlakás, nagylakás és fényűzőlakás bérét pedig szabadon emelheti. Ha a középlakás után az 1917. évi november hó 1. napján érvényesen kikötve volt tiszta bérnek nyolcszoros, nagy lakás után pedig annak tizenkétszeres összegét meghaladó bórt követel és a bérlő ezt indokolatlanul magasnak tartja, a bérlő a béremelésnek, vele történt írásbeli közlésétől számított 15 nap alatt az illetékes bíróságtól (83. §.) a bér méltányos megállapítását kérheti. A nyolcszorost, illetőleg a tizenkétszerest meg nem haladó béremelés ellen a bérlő kifogást nem tehet, de jogában áll a lakásbérletet az előbbi bekezdésben említett határidőben a béremelés hatálybalépésétől kezdődő hatállyal felmondani. Fényűzőlakás bérének szabad emelése miatt bírói megállapítást nem lehet kérni. Az 1922. évi augusztus hó 1. napjától 1923. évi május hó 1. napjáig terjedő időre azonban a bórt az 1917. évi november hó 1. napján érvényesen kikötve volt évi bér húszszoros összegénél magasabbra nem lehet emelni. Kivételek egyes lakások tekintetében. 51. §. Az 1917. évi november hó 1. napján bérbeadva nem volt lakás bérének megállapításánál az 50. §-ban említett bérösszeg kiszámításának alapjául a megjelölt napot követő első bérbeadás alkalmával érvényesen kikötött bért kell venni. Az olyan lakás tekintetében pedig, amelynek bérét a bérbeadó 1917. évi november hó 1. napja után a 4.180/1917. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlöny 1917. évi november hó 3. napján megjelent 254. számában kihirdetett) rendeletnek 4. §-a értelmében hatósági engedély alapján emelte, a béremelés alapjául nem az 1917. évi november hó 1. napján fizetett bérösszeget, hanem azt a bérösszeget kell tekinteni, amelyre a bórt akkor felemelték. Az olyan lakás bérét, amely jelenleg nincs bérbeadva, oly összegben lehet megállapítani, amelyet az illető helyen (városrészben) hasonló lakásért általában fizetnek. Az 1908: XXIX. törvénycikk alapján épített kispesti (Wekerle) állami munkástelepen levő lakásokra, valamint a székesfőváros által az 1908: XL

VIII. törvénycikk alapján épített városi kislakásokra vonatkozólag, tekintet nélkül arra, hogy mi volt azoknak a bére 1917. évi november hó 1. napján, ugyanezt a szabályt keli alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy