Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-15. A m. kir. minisztériumnak 5.555/1922. M. E. számú rendelete a lakásügy rendezéséről

140 15. szám. említett helyiségeket e pont alapján nem lehet igénybe venni. A bérlő elhalálozása okából a lakást nem lehet megüresedőnek tekinteni, ha a meghalt bérlő közeli hozzátartozójával együtt lakott s ez a lakásban kivan maradni. 2. Rendes évi lakás céljára alkalmas olyan nyári lakásokat, amelyeket tulajdonosuk, vagy a felettük rendelkezésre jogosult rendszerint bérbe szokott adni, s maga vagy házastársa, fel- vagy lemenő ágbeli rokona, vagy testvére nyári lakásul nem használ; gyógyfürdőkben fürdővendégek befogadására szolgáló helyiségeket azonban igénybe venni akkor sem lehet, ha rendes évi lakás céljára alkalmasak. 3. Háztartás céljára épült olyan lakásokat, amelyeket jelenleg iroda, üzlet, vagy raktár, tánciskola, mulatóhely stb. céljára használnak — ide nem értve az ügyvédek, közjegyzők, mérnökök, orvosok és más oly hivatást űzők- " nek élethivatásuk vagy foglalkozásuk folytatásához szükséges iroda-, rendelővagy munkahelyiségeit, akik élethivatásukat vagy foglalkozásukat rendszerint ilyen helyiségekben folytatják; közhivatal, közintézet, vagy közintézmény tekintetében ily intézkedéshez a közhivatal, közintózet vagy közintézmény felettes felügyelő hatóságának előzetes hozzájárulása szükséges. Az igénybevétel azonban csak abban az esetben foganatosítható, -ha az igénybevett lakásban levő iroda, üzlet vagy raktár más olyan helységben helyezhető el, ahol eddigi működését birtokosa érdekeinek veszólyeztetése^nólkül folytathatja. 4. Az olyan lakásokat vagy egyéb helyiségeket, amelyekkel a velük rendelkező fél a 87. §. 2. pontjában megjelölt módon üzérkedik. Az igénybevétel azonban csak a kihágást megállapító jogerős ítélet alapján rendelhető el. 5. Az olyan lakásokat, lakásrészeket vagy egyéb helyiségeket, amelyekbe a lakásügyi hatóság engedélye (lakásigazolvány) nélkül 1921. évi május hó 1. napja óta költöztek be (11. §., 87. §. 6. pont). Az említett időpont előtt lakásigazolvány nélkül elfoglalt lakást vagy lakásrószt csak abban az esetben lehet igénybevenni, ha bérlőjének helybenlakásra jogosultsága nincs. Azt a lakást vagy lakásrészt, amelyet valaki 1917. évi november hó 1. napja előtt foglalt el, azon az alapon, hogy helybenlakásra jogosultsága nincs, igénybevenni nem lehet. 6. Annak a lakását vagy egyéb helyiségét, akit a rendőrhatóság vagy büntetőbíróság az illető községből kitiltott vagy az ország területéről kiutasított ; aki a bűnvádi eljárás elől megszökött és ellene nyomozólevelet bocsátottak ki; . akit jogerősen szabadságvesztés-büntetésre Ítéltek, amennyiben büntetése a rendelet életbelépése után még legalább két évet vesz igénybe. Az ily egyének lakása igénybevehető akkor is, ha bérlőül e rendelet kijátszása végett más van bejelentve. Ha azonban a lakásban az említett egyének vele előbb is együtt lakó családja lakik, a lakás csak abban az esetben vehető igénybe, ha a család indokolt lakásszüksógletét (17. §.) meghaladja és számára az indokolt lakásszükségletet kielégítő más oly helyiség előzetesen biztosíttatik, amelyben a család megélhetésének veszélyeztetése nélkül elhelyezhető. — A költözködósi költséget az köteles viselni és előlegezni, akinek az igénybevett lakást kiutalták. 7. Azt a lakást vagy egyéb helyiséget, amelyet a közerkölcsökbe ütköző célra használnak, feltéve, hogy az igénybevételhez a belügyminiszter hozzájárul. 8. Az elhagyott vagy elhagyottnak tekinthető lakásokat (lakásrészeket) és egyéb helyiségeket. Elhagyottnak kell tekinteni — a nyári lakások (2. pont) (./£