Nemzetgyűlési irományok, 1922. I. kötet • 1-37., I. sz.

Irományszámok - 1922-15. A m. kir. minisztériumnak 5.555/1922. M. E. számú rendelete a lakásügy rendezéséről

15. szám. 141 kivételével — azokat a lakásokat, amelyeket a velük rendelkező fél (tulajdonos, bérlő) vagy a 2. pontban említett vele együtt lakó hozzátartozója egy esztendőn belül legalább hat hónapon át nem használt. — Az üzleti, valamint egyéb hasonló helyiségeket akkor kell elhagyottnak tekinteni, ha azokat tulajdonosuk, vagy bérlőjük egy esztendőn belül legalább három hónapon át nem használja. 9. Annak a lakását, aki ugyanabban a városban vagy községben vagy környékükön két vagy több különálló lakást bérel vagy használ anélkül, hogy foglalkozásának folytatása végett egynél több lakásra indokolt szüksége lenne. — Ezek közül igénybe lehet venni azt az egy vagy több lakást, amelyet az illető fél saját megítélése szerint legkönnyebben nélkülözhet. — E rendelkezés alapján nem lehet igénybe venni, különösen két szobánál nem több helyiséget magában foglaló olyan lakást, amelyet tanyai gazdaságban földmíveléssel foglalkozó egyén a közeli városban vagy községben, ennek belterületén saját házában tart a végből, hogy ott az évnek bizonyos szakaszában vagy időnként családjával megszállhasson, továbbá ilyenkor a lakás egy részének egyébként megengedett igénybevétele (17. §.) esetében sem lehet a tulajdonos hozzájárulása nélkül igénybe venni a lakáshoz tartozó gazdasági épületeket. Igénybe vehető lakásrészek és helyiségréssék. 17. §• Amennyiben a lakásügyi hatóság a lakásszükségletet az előbbi §-ban felsorolt helyiségek igénybevétele útján sem tudná kielégíteni, igénybe veheti a lakásoknak olyan elköníthető részeit, amelyek a velük rendelkező félnek indokolt lakásszükségletét meghaladják. — Az indokolt lakásszükségletet úgy kell megállapítani, hogy önálló felnőtt egyén részére két lakószoba, ha családja van, a családnak tizenötödik életévét betöltött minden egyes tagja, vagy tizenötödik életévét be nem töltött két-két tagja részére további egyegy lakószoba, annak a részére pedig, akinek tekintettel élethivatására vagy foglalkozására, külön dolgozószobára vagy dolgozóhelyiségre van szüksége, ezen a címen egy külön szoba az említett mórtéken félül is érintetlenül maradjon, de csak abban az esetben, ha az igénybevételt szenvedő már 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt is az itt meghatározottnál nem kisebb lakásban vagy lakásrószben lakott, kivéve, ha családi viszonyainak azóta bekövetkezett változása, vagy méltánylást érdemlő egyéb körülmény, az általa előbb lakott lakásnál nagyobb lakás használatát indokolja. — Ügyvédek, közjegyzők, mérnökök, orvosok, művészek és más oly hivatást űzők részére, akik élethivatásukat vagy foglalkozásukat a lakásukkal kapcsolatos helyiségben folytatják, dolgozóhelyiségül annyi szobát kell érintetlenül hagyni, amennyi viszonyaik méltányos figyelembevételével erre a célra szükséges. Lakásoknak vagy egyéb helyiségeknek egyes részeit a felek beleegyezésének hiányában csak akkor lehet igónybevenni, ha az igónybevenni szándékolt helyiségrészek a lakás vagy helyiség többi részeitől elkülöníthetők. Helyiségrészek ily megengedett igénybevétele esetében is konyhának és mellékhelyiségnek (fürdőszoba, cselédszoba, kamra stb.) közös használatát elrendelni nem szabad. Előszobát vagy konyhát átjárásra is csak akkor lehet igénybe-