Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.

Irományszámok - 1920-425. Törvényjavaslat a nem hivatásos katonai állományból származó hadirokkantaki, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról

425. szám. G7 esetében a rokkantak özvegyeinek is. Első sorban részesítem kívánja ebben a kedvezményben azt az özvegyet, akinek férje keresetképességében 50%-nál nagyobb mérvben csökkent, amemxyiben a férjjel ennek halálát megelőzően legalább egy esztendeig együtt élt. A javaslati ezzel jutalmazni akarná azt az özvegyet, aki súlyosabban rokkant férjét ápolta és helyette dolgozott, másrészt alkalmat kíván adni arra, hogy az özvegyi járadék reményében nők súlyosabb rokkantakhoz is hozzámenjenek és ezzel a rokkantházi ellátás szükségességének körét szűkítsék. A javaslat által figyelembe vett másik eset az, amikor a férj halála nem áll ugyan okszerű kapcsolatban nem hivatásos katonai, vagy ezzel azonos elbírálás alá eső más szolgálatával, azonban a házasságot a katonai szolgálatot megelőzőleg, az alatt, avagy a szolgálatból kilépést követő évben kötötték. Az özvegyi járadékosoknak ezzel a csoportjával a javaslat tulajdonképpen alapelvét töri át, és közeledést mutat a különböző közszolgálati alkalmazottak ellátási törvényeihez; az özvegyek ezen csoportjának kizárása azonban nagy tömeget fosztana meg az ellátás kedvezményéből és a méltányosságba ütköznék, amennyiben az' okszerű kapcsolat be nem bizonyítottsága esetében is számos esetben a férj halála közvetve katonai szolgálatára vezethető vissza és az özvegy rendszerint panaszaiban arra hivatkozik. A 18. §. az özvegyi járadékot a férj járadékosztályának megfelelő teljes járadékösszeg fele összegébem állapítja meg. Az önmagával tehetetlen, állandóan ápolásra szoruló özvegynek ezenfelül a járadék 50°/o-át kitevő ápolási pótlékra van igénye. A 19. §. az özvegyet ugyanabban a kedvezményben részesíti, mint a rokkantat a 8. §. A különbség az, hogy míg a rokkantnak házasságon kívül született gyermeke után is van bizonyos esetekben igénye, addig az özvegyi nevelési pótlék a dolog természete szerint csak az özvegyi járadékra igényt adó házasságból született gyermekek után jár. A javaslat az özvegy helyzetén azzal is könnjateni akar, hogy az özvegyi nevelési pótlók összegét az özvegyi járadék 20°/o-ában állapítja meg. A 20. §. a közszolgálatban álló, valamint a nyugdíjas özvegynek helyzetét szabályozza. A javaslat bizonyos kedvezmóiwt kíván megállapítani azoknak az özvegyeknek, akik aknr a saját maguk, akár férjük közszolgálata alapján olyan állandó jellegű ellátást élveznek, melynek összege 36.000 koronánál kisebb, azonban eléri vagy meghaladja az e törvény alapján őket megillető járadék összegét A javaslat rendelkezése szerint ezeknek a járadék 50°/o-ára is igényük lesz, míg azok, akiknek fizetése vagy nyugdíja a járadék összegén alul marad, úgy a fizetést, mint a járadékot teljes egészében megkaphatják. A javaslat csak azt a felső határt állapítja meg, hogy a fizetésnek vagy nyugdíjnak és ennek a járadéknak együttes összege nem lehet több az özvegyi járadék másfélszeres összegénél. A 21. §. méltányosságból megállapítja az elvált nők járadókigém^ét is; gondoskodik azonban arról, hogy ha az elvált feleség mellett özvegy is marad hátra, úgy az is részesüljön ellátásban. A 22—24. §-ok rendelkezései külön megokolásra nem szorulnak. Méltányosságon alapul az a rendelkezés, hogy áz özvegy újból férjhezmenetele esetében később esetleg féléledő járadékigényének megváltásaként a járadék két évi összegének megfelelő végkielégítést kér.