Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.

Irományszámok - 1920-425. Törvényjavaslat a nem hivatásos katonai állományból származó hadirokkantaki, hadiözvegyek és hadiárvák ellátásáról

68 425 szám. A IV. FEJEZETHEZ. * A 25. és 26. §. a türvérlyes és a házasságon kívül született szülőtlen árvák járadékát szabályozza. Nemcsak az a szempont érvényesül itt, hogy a nemzetnek a hadirokkantak gyermekeivel, valamint a hadiárvákkal szembn fokozott kötelességei vannak, hanem az is, hogy ezzel az általános gyermekvédelem szervezete egészül ki és erősödik meg. A javaslat rendszere az, hogy a rokkantat gyermeke, a hadiözvegyet az apátlan árva után nevelési pótlék illeti meg, amely az illető hadirokkant vagy özvegy pénzbeli ellátásának alkotó része, mely azonban visszterhes szolgáltatás jellegével bír és fokozott gyámhatósági ellenőrzés alatt áll. (44. §,) Vannak azonban teljesen szülőtlen árvák is, akikről erősebb mérvben kell gondoskodnia az államnak, mint az atyátlan árvákról. A javaslat a lehető legtágabb kört öleli fel akkor, amikor a törvényes gyermekkel azonos megítélés alá vonja a törvényesített és örökbefogadott gyermeket is. A házasságon kívül sz" letett árva ellátását természetesen a javaslat attól a feltételtől teszi függővé, hogy valamilyen módon igazolva van az árvának leszármazása vagy legalább indokolt vélelem szól melleíte. A 27. §. az árvajáradék összegét állapítja meg, amely elvileg az atya által igényelhető rokkantjáradók egynegyedét teszi ki. Az 5. §. harmadik bekezdése alá eső atya árvájánál ettől az elvtől el kellett térnem, mert havonta nem kerek összegű részletek jöttek volna ki, ami felette megnehezítené a számfejtést és kiutalást. A házasság és család intézményének védelmét, jobb értékelését jelenti az a rendelkezés, hogy a házasságon kívül született gyermekek járadéka nem haladhatja meg a feleség özvegyi járadékának és a törvényes gyermekek nevelési pótlékának együttes összegét A 28. és 29. §. rendelkezései magyarázatot nem igényelnek. A 30. §. lehetővé teszi, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter rendkívüli móltánj^lást érdemlő esetekben segélyben részesítse azt a törvényhatóságot, amelynek,területén a tartós betegségben szenvedő, nyomorék, gyengeelmójű, elmebeteg és emellett vagyontalan hadiárva tartózkodik, és amely az ilyen hadiárvát ellátni köteles. Felhatalmazást kapna ezenfelül a miniszter arra is, hogy az árvajáradékot a törvényes korhatáron túl kiterjessze, amenynyiben ezt az árva vagyoni és egészségügyi viszonj^ai szükségessé teszik. AZ V. FEJEZETHEZ. A 31. §. móltányos újítást tartalmaz, amennyiben a nem hivatásos katonai szolgálat következtében elhalt állampolgár szüleit, nagyszüleit és szülőtlen testvéreit segélyben részesíti, sőt ezt a kedvezményt kiterjeszti az örökbefogadó és mostoha szülőkre is. Ez a rendelkezés számtalan visszáságnak vetné végét: a hozzám intézett panaszok tömegéből győződtem meg arról, mily súlyos veszteséget jelent az elaggott szülőkre, nagyszülőkre, vagy kiskorú testvérekre a családfenntartó fiúnak, unokának, illetőleg testvérnek időelőtti kidőlóse. Nehogy azonban a felmenő ágbeli rokonok ós szülőtlen testvérek járadéka túlságosan vegye igénybe a rendelkezésre álló hitelt és ezzel a mégis közvetlenebbül érintett özvegyek és árvák igényének kielégítését hátrányosan befolyásolja, a javaslat nem ad jogigényt az előbb említett hozzátartozók