Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.
Irományszámok - 1920-422. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
422. szám. 19 Különös rész. Az 1. §-hoz. A választójog általános feltételei közül az elsőnek, vagyis a huszonnegyedik életév elérésének megkívánása bovebbi indokolásra nem szorul, a javaslat ebben a tekintetben egyezik a többi európai állam demokratikus választójogi törvényeivel, amelyek rendszerint a nagykorúságot mint feltételt előírják. A magyar állampolgárság tíz évi birtokának megkívánása megfelel az újabb magyar jogfejlődésnek. ameJy jogok adásánál súlyt fektet arra, bogy az illető legalább is a háború előtt megszerezte légyen a magyar állampolgárságot. A nemzetgyűlési választójog hat évi állampolgárságot írt elő, annak életbeléptétől pedig ismét több mint két év telt el. A két évi lakóhely megkövetelése ugyancsak indokolt olyan esetben, ,a mikor a választójog egyéb kellékei nem szigorúak, illetőleg megadják a lehetőséget arra, hogy a nagy tömegek az ország ügyeinek irányítására befolyást gyakorolhassanak; ilyenkor a komoly megtelepedettség igazolása jogsérelem nélkül megkívánható. Az elemi népiskola négy osztályának elvégzésével az általános részben már foglalkoztunk, ehelyütt csak azt kívánom még kiemelni, hogy ha az elemi népiskola négy osztálya helyébe az írni-olvasni tudást követeinők meg, ez különösen azért bonyolítaná az eljárást, mert az írni-olvasni tudás igazolására az összeirási eljárás során megnyíló különböző lehetőségeket kellene biztosítani. Az 1918. évre érvényes országgyűlés képviselő választói névjegyzékbe történt felvétel a választójogot biztosítja azzal az egyetlen kikötéssel, hogy az illető ugyanabban a községben lakjók, amelynek névjegyzékébe a jelzett évre felvétetett. Megjegyezni kívánóin, hogy a javaslatban körülírt ú. n. régi jog nagyon szabadelvűnek mondható az eddigi törvények rendelkezéseivel szemben, amelyek nemcsak az ugyanabban a községben való lakást kívánták meg, hanem azt is, hogy az illetőnek jogcíme is ugyanabban a községben álljon fenn. A törvényjavaslatnak ez a régi joga felöleli azokat a választókat is, akiket az 1918. évre érvényes névjegyzékbe a 1874: XXXIII. t.-cikk 2, §-án alapuló régi jogosultság jogcímén vettek fel. A nők választójogánál, amint az az Altalános Részben érintve volt, az általános kellékek azonosak a férfiakat illetőleg előirt általános kellékekkel, azzal az eltéréssel, hogy a 30. életév betöltése kívántatik a 24. életév betöltése helyett: A követelmény egyebek közt azzal is indokolható, hogy a 30. életév elérésével már rendszerint eldőlt az a kérdés, vájjon a nő a család keretében marad-e vagy pedig ki kellett-e lépnie az élet küzdterére. A különös jogcímek elseje t. i. a többgyermekes anyaságot főleg nópességpolitikai 3*
