Nemzetgyűlési irományok, 1920. XIII. kötet • 422-488., LII. sz.
Irományszámok - 1920-427. Törvényjavaslat a brit állampolgárokkal szemben fennálló, a trianoni békeszerződés 231. cikke alá eső magyar tartozások rendezése tárgyában a Brit Egyesült Királysággal 1921. évi december hó 20-án kötött egyezmény becikkelyezéséről és a trianoni békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről
102 427. szám. A békeszerződés 232. cikke továbbá jogot ad a Szövetséges és Társult Hatalmak mindegyikének arra, hogy a békeszerződés életbelépésének időpontjában a területükön lévő mindazokat a javakat, jogokat és érdekeket,, amelyek magyar állampolgároknak vagy az ellenőrzésük alatt álló társaságoknak tulajdonát képezik, visszatartsák és felszámolják, a felszámolásból eredő tiszta jövedelmet pedig készpénzben való megtérítés helyett a jóvátételi számlán Magyarország javára írják. Az elősorolt rendkívül súlyos határozmányok Angolországgal s annak állampolgáraival való viszonyunkban életbeléptek, minthogy az angol kormány közölte abbeli elhatározását, hogy a békeszerződés 231. cikkét alkalmazni kívánja. Már pedig az angliai érdekeltség javára fennálló, s a békeszerződés 231. cikke szerint rendezés alá kerülő háborús tartozásaink összege több mint 4 x /2 millió font sterlingre tehető, amely összeg a mai árfolyam szerint mintegy 12 milliárd magyar koronának felel meg. A & 1 /* millió font sterlingnyi tartozásból a magyar államadósság hátralékos" szelvényei 2 .millióra tehetők, Budapest székesfőváros adóssága hozzávetőleg 1 millió, legalább l l /2 millió font sterling pedig magánosok tartozása, amelyekért a magyar állam készfizető kezesként szavatol. Mindezekkel szemben a magyar érdekeltségeknek angolországi követelései 1 millió font sterlingen alul maradnak. A más államokkal szemben fennálló hasonlóan súlyos kötelezettségeink mellett ezt a rendkívül nagy megterhelést a magyar államkincstár ós az érdekelt magángazdaságok a teljes összeomlás veszélye nélkül nem tudnák elviselni, ha a békeszerződés határozmányai szószerint hajtatnának végre. Ki kell emelnem, hogy a békeszerződés hivatkozott rendelkezései közgazdasági életünknek elsősorban éppen azokat a tényezőit sújtják, amelyek a háború előtt külföldi összeköttetéseket szereztek, megnyerték a külföld bizalmát s így elérték, hogy a külföld a magyar vállalatok címleteinek átvétele útján, vagy közvetlen befektetéssel közgazdasági életünk különböző megnyilvánulásait jelentékeny tőkékkel támogatta. Mindezeknél fogva tárgyalást folytattunk az angol kormánynyal a végből, hogy a békeszerződésnek elviselhetlenül súlyos határozmányai a magyar állam és a magyar adósok javára az elérhető mórtékig enyhíttessenek. Tárgyalásaink eredményét a jelen törvényjavaslat 1. §-ával becikkelyezendo egyezmény foglalja magában. Az egyezmény mindenekelőtt módot nyújt arra, hogy a magyar adósok angolországi tartozásaik rendezése és kiegyenlítése céljából hitelezőikkel közvetlen tárgyalást folytathassanak. A tárgyalások feltételeit és kereteit az angol kormánnyal egyetértőleg megállapítottuk és a vonatkozó határozmányokat a m. kir. ministerium a, Budapesti Közlöny 1922. évi január hó 17-iki számában kihirdetett 617/1922. M. E. számú kormányrendelettel már közzétette. Ezek az érdekelt felek közötti tárgyalások reményt nyújtanak arra, hogy a hitelező régi üzletfelével szemben, akár a múlt összeköttetések honorálása fejében, akár a további összeköttetések újbóli felvétele ós megerősítése érdekében engedékenységet fog tanúsítani; másfelől avégből is, hogy követeléséhez, bár az elismertnél kisebb összeggel, meghatározott rövid időn belül, esetleg azonnal hozzájusson, nem fog elzárkózni követelése összegének oly mérvű leszállítása elől, amely már nem támadja meg 'adósának teljesítőképességét. Nyilvánvaló tehát, hogy az egyezség létesítése elsősorban a magyar adós érdekében áll, akinek tartozása, meryre a háború kitörése óta fizetést nem
