Nemzetgyűlési irományok, 1920. XII. kötet • 363-421., L-LI. sz.
Irományszámok - 1920-390. A közgazdasági és pénzügyi bizottság együttes jelentése "Magyarország külkereskedelmi statisztikájáról" szóló 375. számú törvényjavaslat tárgyában
390. szám. 173 390. szám. A közgazdasági és pénzügyi bizottság együttes jelentése „Magyarország külkereskedelmi statisztikájáról" szóló 375. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Nemzetgyűlés! A külkereskedelmi statisztikáról rendelkező 1906. évi XXIII. törvénycikknek egy korszerű ! új törvénnyel való helyettesítését a bizottságok helyesnek és szükségesnek tartják. A trianoni béke által a megcsonkított Magyarországnak ugyanis csak állami létének nagy megrázkódtatása után [sikerült elérnie, hogy a külföldi államokkal való kereskedelmi összeköttetését önállóan rendezhesse. Most mint önálló vámterületnek feltétlenül szüksége van egy oly külkereskedelmi statisztikára, mely az ország külkereskedelmét minden fontosabb vonatkozásban híven tükrözi vissza. Ezért nélkülözhetetlen külkereskedelmi statisztikánknak újjászervezése oly alapon, mely a mai helyzetnek . megfelelő és megbízható adatokat biztosít. Az 1906. évi XXIII. törvénycikkben szabályozott külkereskedelmi statisztika a korábbi közös vámterületre felépített vámeljárás mellett kénytelen volt az adatgyűjtésben való közreműködésre első sorban hivatott vámhivatalokat jóformán teljesen nélkülözni s az adatgyűjtésben majdnem kizárólag a szállítási vállalatokra támaszkodni. A javaslat az adatgyűjtést akként tervezi, hogy azt a vámhivatalok végezzék, s mellettük az eddigi adatgyűjtésben kétségtelenül bevált szállítási vállalatok közreműködjenek. Az adatszolgáltatás alapját a jövőben is a forgalomban érdekelt felektől bevont árúnyilatkozatok fogják képezni s így a vámhivatalok közreműködése mellett is fenntartja a teljesen modern laprendszeren felépülő adatgyűjtést anélkül, hogy ezzel az adatgyűjtő közegekre és az adatszolgáltató közönségre az eddiginél nagyobb terhet róna. A szállítási vállalatoknak és a vámhivataloknak az adatgyűjtésben való együttes közreműködésre azért van szükség, mert csak így létesíthető a vámkezelésnél rendszerint eljáró közvetítő személyek és a külkereskedelmi forgalomban közvetlenül érdekelt küldők és átvevők között
